„Budapest ma több mint kétszáz városrészből áll. Legtöbbjüket a folyamatosan növekvő főváros maga termelte ki, akár a központhoz közvetlenül kapcsolódó városias negyedekre, akár az új parcellázású kertvárosokra, nyaralónegyedekre gondolunk. Ugyanakkor nem csak zöldmezősen terjeszkedett a metropolisz, hanem mint egy kisgömböc, olyan településeket is magába olvasztott, amelyek korábban önálló életet éltek. Ezek egy része szinte változatlan formában őrizte évszázadokkal korábbi faluképét, mint Cinkota, Pesthidegkút, Békásmegyer vagy Soroksár. Többségük 1950-ben, Nagy-Budapest megszületésekor lett a főváros része. Ám a falvak beszippantása valójában már korábban elkezdődött” – olvasható a cikk bevezetőjében.
Az érdeklődők a Heti Fortepan weboldalán tekinthetik meg a teljes összeállítást, amelynek képeit Virágvölgyi István válogatta, szövegét pedig Zubreczki Dávid írta.
(Borítókép: A tabáni Hadnagy utca, a kép jobb szélén az Eper utca sarka 1927-ben. Balra fent a Czakó utcai elemi iskola. aminek ma sportpálya van a helyén. Fotó: Fortepan / Sztehlo Borbála)
