ÖSSZEFOGLALÓ
Elutasította ma a parlament az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet azért terjesztettek be a kormány ellen, mert az sürgősségi rendelettel módosította január 31-én a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a perrendtartást. Az ellenzék február 1-jén terjesztette be az indítványt, amelyet fenntartott a szerdai parlamenti vitán. Az indítvány mellett 161 törvényhozó voksolt, ami nem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna.
A PSD és az ALDE honatyái részt vettek az indítvány vitáján és a szavazáson, hogy biztosítsák a parlament határozatképességét, de nem éltek szavazati jogukkal. A kormánykoalíciót a parlamentben támogató RMDSZ is úgy döntött, hogy képviselői és szenátorai nem vesznek részt a szavazáson.
A Ne emeljétek törvényerőre a lopást Romániában című bizalmatlansági indítvány szövegében az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy belföldi és külföldi intézmények döntéseire hivatkozva, és ezek mögé bújva, "merényletet követett el" a nép legitim érdekei ellen a Btk. módosításával. A PNL és az USR szerint a kormány hivatali visszaélést követett el a rendelet elfogadásával, és szerintük ez azt igazolja, hogy annak szövegébe olyan szakaszt foglaltak bele, ami felmenti a kabinet tagjait a jogi felelősségre vonás lehetősége alól.
A parlamenti vitán Sorin Grindeanu miniszterelnök elmondta: megértette az utca hangját, és többet nem fog a kabinet ehhez hasonló kezdeményezéseket elfogadni. Hozzátette: kormányfőként részt akar venni a társadalmi béke helyreállításában, amire nagy szüksége van az országnak. Ugyanakkor okafogyottnak nevezte az ellenzék bizalmatlansági indítványát.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke ismét megerősítette, hogy a pártja teljes mértékben kiáll a január elején hivatalba iktatott Grindeanu-kormány mellett, amely szerinte megerősödve került ki az elmúlt napok vitáiból és az újabb bizalmi szavazásból.
Kelemen: évek óta nem lehet jogállamról beszélni
Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió - jelentette ki Kelemen Hunor az indítvány vitáján. Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től, a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet kibocsátásának napjától, hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre.
"Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?" - tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt. Szerinte nem tartják be például az érintett intézmények azt az alkotmánybírósági döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, továbbra is indulnak újabb eljárások, amelyeket kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatásokra alapoznak.
Úgy vélte, a jogállamiság sérült, amikor a nemzetbiztonság ernyője alatt a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) határozatot hozott a titkosszolgálatok és vádhatóságok közötti együttműködésről mindmáig titkos megállapodások és feltételek alapján. Szerinte jogos a feltételezés, hogy az igazságszolgáltatás egyes döntéseit kívülről befolyásolták, és az intézmények átláthatóságának hiánya miatt sérülnek az alapvető emberi jogok Romániában.
"A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc, egy groteszk fikció Romániában" - jelentette ki.
Kifejtette meggyőződését, miszerint Romániában nem a választott hatalom, hanem más - ellenőrzést nem tűrő - intézmények hozzák a legfontosabb politikai döntéseket, a kormány és a parlament is kirakatintézménnyé vált. Úgy vélekedett: most nem a Grindeanu-kormány sorsa a tét, hanem arról kell a polgároknak és választott képviselőiknek dönteni, hogy valódi jogállamot akarnak-e vagy egy "eredeti" demokráciát.
"Olyan országot akarunk-e, amelyben nem a kormány kormányoz, nem a parlament hozza a törvényeket, és amelyben olyan erők működnek senki által meg nem választott vezetők irányítása alatt, amelyek semmilyen ellenőrzésnek nem vetik alá magukat" – állította.
Elutasították az államfő és a bírói tanács óvását
Elutasította tegnap az alkotmánybíróság azokat az óvásokat, amelyeket a Legfelső Bírói Tanács (CSM), illetve Klaus Johannis államfő terjesztett a taláros testület elé. Úgy ítélte meg, nem áll fenn alkotmányos jellegű jogi konfliktus sem a kormány és az igazságszolgáltatás, sem a kormány és a törvényhozás között. Az alkotmánybíróság csak azt elemezte, hogy jogosult volt-e a kormány sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. Az alkotmánybíróság mindkét óvást szavazattöbbséggel utasította el. A vitatott sürgősségi rendeletet tartalmi szempontból csütörtökön vizsgálja meg a taláros testület, amikor az ombudsman óvását bírálja el.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke kifejtette: a kormány jogosult a parlament felhatalmazása alapján törvényerejű rendeleteket hozni, illetve - kivételes helyzetekben - sürgősségi rendeletet kibocsátani. A január 31-i sürgősségi rendelet témája - a büntetőjog - nem szerepel az alkotmányban megszabott kivételek között, amelyekről tilos sürgősségi rendelet hozni, így a kormány nem került intézményi konfliktusba a parlamenttel - magyarázta Dorneanu. Azt most nem vizsgálták, indokolt volt-e a sürgősségi eljárás - tette hozzá.
Ami az igazságszolgáltatás és a kormány közti esetleges konfliktust illeti, az alkotmánybíróság szerint nem sérült az alaptörvény azáltal, hogy a kormány nem várta meg a CSM véleményezését, mert ez csak az igazságszolgáltatás megszervezetését, intézményeinek működtetését, a bírák és ügyészek jogait érintő jogszabályoknál lett volna kötelező figyelembe vennie.
"A hatalmi ágak szétválasztása értelmében a törvényeket a parlament - adott esetben a kormány - hozza, az igazságszolgáltatás pedig érvényt szerez ezeknek. Egyik sem avatkozhat be a másik dolgába" - indokolta Dorneanu a második óvás elutasítását.
