Gyógyító állatok: amikor a kutya több társnál, barátnál

Országos premier: állatasszisztált terápia indul kolozsvári rendelőben

Gyógyító állatok: amikor a kutya  több társnál, barátnál
Érzékeny és elérzékenyítő téma: emberek – gyerekek és felnőttek –, akik segítségre szorulnak több okból, mint amilyen a figyelemzavar, az autizmus, önkifejezési vagy mozgásproblémák; és az ember legjobb barátja, a kutya (vagy akár más állat is), nem csupán társként, hanem segítőként és kisegítőként a bajban, szomorúságban, betegségben, szenvedésben… Tanulmányok sora foglalkozik már az állatok emberekre gyakorolt terápiás pozitív hatásával, és különféle állatasszisztált tevékenységek formájában jó ideje ezt a gyakorlatba is átültették, főleg külföldön (az Egyesült Államokban, Angliában, Ausztriában, Magyarországon közel húsz éve alkalmazzák alapítványok a módszert). Kolozsváron a hétvégén egy szakrendelőben az országban elsőként indítják el az állatasszisztált terápiás tevékenységet. Fülöp Csilla gyógypedagógus, terápiás kutyafelvezető és habilitációs kutyakiképző évek óta alkalmazza a módszert, vele beszélgettünk ennek lényegéről.

A szakirodalom szerint már a 18. században hasznosították úgymond terápiás céllal az állatokat egy belgiumi településen, ahol a betegeket azzal próbálták mindennapi rendszeres feladataik elvégzésére rábírni, hogy a gondoskodásra szoruló állatokat nekik kellett ellátniuk. Ugyanebben a században az állatasszisztált tevékenység, mint terápiás módszer, intézményesített formát öltött az angliai Yorkshire-ben, ahol gyógyszerezés helyett szintén az állatokról való gondoskodáson volt a hangsúly a pszichiátriai betegek kezelésében. Európában hosszabb idő elteltével kezdett elterjedni a módszer, Németországban 1867-ben alakult meg a Bethel terápiás központ epilepsziások számára, ahol nem csak állatot tarthattak, hanem azok gondozásában is részt vehettek a betegek. A következő ismert adat 1919-ből származik, egy washingtoni kórházban vontak be állatokat férfiak mentális egészségének javítására. Szintén hasonló elképzeléssel – a gondolatok elterelésére - alkalmaztak állatokat a második világháborút követően, a sebesültek rehabilitációjában. Ekkor már szakmai vélemény volt, hogy „a házi kedvencekkel való kapcsolat fontos szerepet tölthet be a családtagok mentális egészségének megőrzésében, különös tekintettel a gyermekekre”. Az ember érzelmeinek kifejezésében és levezetésében fontos szerepet tulajdonítottak a kutyának, „mint a feltétel nélküli szeretet forrásának”. Az 1960-as évek végétől kezdték terápiás asszisztensként alkalmazni a kutyát, egy amerikai pszichiáter, Boris Levinson megfigyelését követően.      

Romániában a kétezres évek elejétől kezdtek az állatasszisztált terápiához hasonló szolgáltatást nyújtani egyes, állatvédelemmel foglalkozó szervezetek, majd a módszer tudományos megközelítése Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kezdődött, még 2006-ban. A kolozsvári Psy Plus klinika szombattól elindítja, országosan elsőként, az állatasszisztált terápiát gyermekek és serdülőkorú fiatalok számára. Ebben a tevékenységben Fülöp Csilla gyógypedagógus is részt vesz, vele beszélgettünk erről a módszerről, eredményességéről, és természetesen a tevékenységben részt vevő kutyákat is bemutatta.   

Fülöp Csillával tavaly ismerkedtem meg, amikor a Fellegváron, a Gondviselés Egyesületnél vett részt egy foglalkozáson az oda járó fiatalokkal. Szellő kutyájával rendkívül népszerű volt, a játékba mindenki szívesen bekapcsolódott, a hangulat egyből feloldódott. Szellő remek játszótárs volt, és teljes nyugalommal, békével tűrte a simogatásokat, becézgetést. 

Fülöp Csilla gyógypedagógus, kutyafelvezető és habilitációs kutyakiképző. Tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte gyógypedagógia szakon, majd ezt követően, 2013-ban elvégezte a habilitációs kutyakiképző iskolát Magyarországon, ami a terápiás kutyák tanításáról, neveléséről szól. Hosszas önkénteskedés és tapasztalat után elvégzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen egy posztgraduális képzést, a „Terápia és állatasszisztált tevékenységek speciális igényű embereknek” címmel. Tavaly májusban pedig levizsgáztatta Szellőt, a golden retriever kutyát a Pet Partners terápiás állatokkal foglalkozó egyesületnél. Még egy kutyája van, Ruby, a közép uszkár. Őt inkább az iskolai, nagy mozgásigényű feladatokba vonja be, mert arra alkalmasabb, de tehetséges az agilityben is, amely a kutyák egyik legnagyszerűbb sportja – mesél nagy szeretettel négylábú barátairól Fülöp Csilla.

Együtt tervezik meg a szakemberrel mindegyik foglalkozást

A kolozsvári klinikán beinduló tevékenység kapcsán kérdeztem a szakembert erről a módszerről. 

- Milyen szakterületeken alkalmazható az állatasszisztált terápia?

- Az állatasszisztált tevékenységek köre több területre bontható. Az állatasszisztált tevékenységek általában kötetlenek, nincs kiemelkedő pedagógiai vagy terápiás céljuk. Elsődleges a jó hangulat, a megfelelő kapcsolatfelvétel kialakítása és a minimális állatjóléti szabályok ismertetése. A terápia során szakember segítségével fogalmazzuk meg a célokat, és az egész tevékenységet ezeknek rendeljük alá. Több területen is alkalmazható, legyen az alulmotiváltság, figyelemzavar, autizmus, önkifejezési problémák. Nagyon jól alkalmazható a mozgásos terápiák kiegészítésére, mint gyógytorna.  Ezen kívül beszélhetünk az állatasszisztált pedagógiáról. Engem főként ez a terület érdekel, de mint kutyafelvezető, a többi esetre is van rálátásom. Ebben az esetben olyan pedagógiai célokat tűzünk ki, amelyek a gyerekek képességei mellett a pedagógiai szempontokat is segítenek megvalósítani, mint például a matematikai mennyiségek, az írás, olvasáskészség kialakítása, szövegértés.

- Milyen eredménnyel alkalmazzák a módszert?

- A tanulmányok egyértelműen rámutatnak a terápiás állatok pozitív hatásaira. A legkézzelfoghatóbb a vegetatív idegrendszer által adott válaszok: a pulzusszám illetve a vérnyomás rendeződése, valamint az állatok simogatása során növekszik szervezetünkben az oxitocin nevű hormon. Többek közt ez a hormon a felelős a boldogságérzetért és segíti a stressz csökkenését. A vegetatív változásokon kívül a kutya egy kapocs a szakember és a gyerek, esetleg felnőtt között. Hatalmas motivációs tényező, és megtestesíti a feltétlen elfogadást. Az autista gyerekek egy részénél az állat jelenléte segíti a kapcsolatfelvételt. Nagyon jó eredményekről számolnak be az olvasás, illetve szövegértés területén akkor, amikor egy plüssmackó is jelen lehet (például a gyerek neki olvas), de még jobbak az eredmények a terápiás állatok jelenléte esetén. Én az állatasszisztált pedagógia alkalmazása során is tapasztaltam pozitív eredményeket, amelyeket a Keresztény szó havilapban közzé is tettem.

- Hogyan született meg a kolozsvári klinika ötlete, és hogyan állt össze a csapat?

- A klinika ötlete Andra Diaconu pszichológustól származik, ő az alapítója és menedzsere. Mivel ismerjük egymás munkáját, segítjük egymást. A rendelőnek én külsős együttműködője vagyok, hasonlóképpen Andra Maria Ciobotă-hoz, illetve Dénes Andráshoz, akik kutyafelvezetőként segítik a munkát. Továbbá a csapat tagja Sînziana Șover, aki pszichológus és logopédus. Ezen kívül a klinikának vannak alkalmazottai is: Carmen Blaga pszichológus és Irina Cosma kutyafelvezető. Egyébként a rendelő többféle terápia biztosítására törekszik. Célunk, hogy a szükségletek fényében az adott családnak a legmegfelelőbb segítséget nyújthassuk.

- Mitől több, hatékonyabb ez a fajta gyógyterápia?

- Az állatasszisztált terápia sok esetben megteremti azt a kapcsot és körülményt a gyerek és a szakember között, ami lehetővé teszi az előrelépéseket. Mindenképp ki kell emelnem, hogy nem egy csodamódszerről van szó. Mint minden terápiában, nagyon fontos a terapeuta személye, felkészültsége és természetesen az a tény is, hogy valóban ez viszi-e előre a gyereket vagy a felnőtt pácienst. Mindig fel kell mérni az adott állapotot és az igényeket.

Fülöp Csilla: „Nem eszközeim a kutyák, hanem társaim, barátaim”

- Fogékonyak-e az emberek az alternatív, terápiás állatokat bevonó kezelésekre?

- Én személyesen azt tapasztalom, hogy egyre inkább megdől az a társadalmi nézet, miszerint a kutya alárendelt, és láncon a helye. Egyre inkább társként gondolunk rájuk, és úgy látom, hogy az emberek felismerték annak az fontosságát is, hogy közelebb kerüljenek a természethez. Néha a legegyszerűbb megoldások a legjobbak.

- Milyen és mennyi állattal dolgoznak, illetve egyáltalán milyen állatok alkalmasak terápiára?

- Jelenleg csak kutyákkal dolgozunk. Az állatasszisztált terápia során alkalmaznak még cicákat, nyuszikat, lovakat, madarakat sőt patkányokat is. Egyelőre egy kutyafelvezető dolgozik a Psy Plus klinikánál, Tara nevű kutyájával, ugyanakkor az alapító Eko és Dodo kutyája is beszáll néha a tevékenységekbe. További 5 kutya dolgozik be a felvezetőjükkel együtt. Andris Norka nevű kutyája, Andra Tara nevű kutyája, valamint Szellő és Ruby kutyáim. A csapatban egyelőre két, a Pet Partners által vizsgázott kutya van, az Andra Tara kutyája valamint az én Szellőm.

- Hogyan választják ki és hogyan, kik tanítják be az állatokat?

- Mindig fontos a megfelelő állat kiválasztása és a megfelelő tanításuk. Ezt általában önköltségen, a kutya gazdája biztosítja. Már a kutya kiválasztásánál figyelni kell bizonyos szempontokat, de jegyezzük meg, hogy nem feltétel a fajtiszta állat. Habár a fajta jellemzői sok mindent meghatároznak, nem zárja ki a rottweilert vagy pitbullt sem az, hogy régen mire tenyésztették ki. Fontos, hogy minél fiatalabb korukban válasszuk ki a kutyát, erre megfelelő eszközök, állatorvos és a tenyésztő segítségével. A nevelésnél figyelni kell a pozitív módszerek alkalmazását.

- Hogyan zajlik a terápia, milyenek a visszajelzések, eredmények?

- Amikor terápiáról beszélünk, mindig szükséges a szakember jelenléte és a kutyafelvezető a gyerek valamint a kutya mellé. Felnőttek esetében módosulhat ez a szabály. Minden ülés előtt a szakember elmondja az ülés céljait, ötleteit, és együtt tervezik meg, hogy melyik mozzanatban, mikor lép be a kutya. A klinikán belüli tevékenységeink során eddig a motivációs faktor volt a legnagyobb hozadéka a kutyáknak, amikor a gyerek kilépett a teljes passzivitásból, és részt vett a tevékenységen. Apróságnak tűnik, de nagyon fontos feltétele annak, hogy fejleszthető legyen egy gyerek. Természetesen január óta még nem tudunk kiemelkedő eredményekről beszélni. Nekem pedig az állatasszisztált pedagógia területeiről vannak mért eredményeim.

Fülöp Csilla a helpingpaws.ro weboldalán a következőket írja: “A magam részéről fontos, hogy nem a hivatásom találta meg a módszert, hanem a módszer a hivatást. Elsősorban egy életforma. Nem eszközeim a kutyák, hanem társaim, barátaim. Nem leélem velük az életet, hanem megélem. Hiszem, hogy mindenkinek van hasonlóan fontos lélekemelője, de nem hiszem, hogy mindenkinek a kutya kellene az legyen. Leginkább Márai Sándor szavaival tudom érzékeltetni, mit jelent kutyával élni: Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten tudja ezt.”