Országos premier: állatasszisztált terápia indul kolozsvári rendelőben
A szakirodalom szerint már a 18. században hasznosították úgymond terápiás céllal az állatokat egy belgiumi településen, ahol a betegeket azzal próbálták mindennapi rendszeres feladataik elvégzésére rábírni, hogy a gondoskodásra szoruló állatokat nekik kellett ellátniuk. Ugyanebben a században az állatasszisztált tevékenység, mint terápiás módszer, intézményesített formát öltött az angliai Yorkshire-ben, ahol gyógyszerezés helyett szintén az állatokról való gondoskodáson volt a hangsúly a pszichiátriai betegek kezelésében. Európában hosszabb idő elteltével kezdett elterjedni a módszer, Németországban 1867-ben alakult meg a Bethel terápiás központ epilepsziások számára, ahol nem csak állatot tarthattak, hanem azok gondozásában is részt vehettek a betegek. A következő ismert adat 1919-ből származik, egy washingtoni kórházban vontak be állatokat férfiak mentális egészségének javítására. Szintén hasonló elképzeléssel – a gondolatok elterelésére - alkalmaztak állatokat a második világháborút követően, a sebesültek rehabilitációjában. Ekkor már szakmai vélemény volt, hogy „a házi kedvencekkel való kapcsolat fontos szerepet tölthet be a családtagok mentális egészségének megőrzésében, különös tekintettel a gyermekekre”. Az ember érzelmeinek kifejezésében és levezetésében fontos szerepet tulajdonítottak a kutyának, „mint a feltétel nélküli szeretet forrásának”. Az 1960-as évek végétől kezdték terápiás asszisztensként alkalmazni a kutyát, egy amerikai pszichiáter, Boris Levinson megfigyelését követően.
Romániában a kétezres évek elejétől kezdtek az állatasszisztált terápiához hasonló szolgáltatást nyújtani egyes, állatvédelemmel foglalkozó szervezetek, majd a módszer tudományos megközelítése Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kezdődött, még 2006-ban. A kolozsvári Psy Plus klinika szombattól elindítja, országosan elsőként, az állatasszisztált terápiát gyermekek és serdülőkorú fiatalok számára. Ebben a tevékenységben Fülöp Csilla gyógypedagógus is részt vesz, vele beszélgettünk erről a módszerről, eredményességéről, és természetesen a tevékenységben részt vevő kutyákat is bemutatta.
Fülöp Csillával tavaly ismerkedtem meg, amikor a Fellegváron, a Gondviselés Egyesületnél vett részt egy foglalkozáson az oda járó fiatalokkal. Szellő kutyájával rendkívül népszerű volt, a játékba mindenki szívesen bekapcsolódott, a hangulat egyből feloldódott. Szellő remek játszótárs volt, és teljes nyugalommal, békével tűrte a simogatásokat, becézgetést.
Fülöp Csilla gyógypedagógus, kutyafelvezető és habilitációs kutyakiképző. Tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte gyógypedagógia szakon, majd ezt követően, 2013-ban elvégezte a habilitációs kutyakiképző iskolát Magyarországon, ami a terápiás kutyák tanításáról, neveléséről szól. Hosszas önkénteskedés és tapasztalat után elvégzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen egy posztgraduális képzést, a „Terápia és állatasszisztált tevékenységek speciális igényű embereknek” címmel. Tavaly májusban pedig levizsgáztatta Szellőt, a golden retriever kutyát a Pet Partners terápiás állatokkal foglalkozó egyesületnél. Még egy kutyája van, Ruby, a közép uszkár. Őt inkább az iskolai, nagy mozgásigényű feladatokba vonja be, mert arra alkalmasabb, de tehetséges az agilityben is, amely a kutyák egyik legnagyszerűbb sportja – mesél nagy szeretettel négylábú barátairól Fülöp Csilla.
Együtt tervezik meg a szakemberrel mindegyik foglalkozást
A kolozsvári klinikán beinduló tevékenység kapcsán kérdeztem a szakembert erről a módszerről.
- Milyen szakterületeken alkalmazható az állatasszisztált terápia?
- Az állatasszisztált tevékenységek köre több területre bontható. Az állatasszisztált tevékenységek általában kötetlenek, nincs kiemelkedő pedagógiai vagy terápiás céljuk. Elsődleges a jó hangulat, a megfelelő kapcsolatfelvétel kialakítása és a minimális állatjóléti szabályok ismertetése. A terápia során szakember segítségével fogalmazzuk meg a célokat, és az egész tevékenységet ezeknek rendeljük alá. Több területen is alkalmazható, legyen az alulmotiváltság, figyelemzavar, autizmus, önkifejezési problémák. Nagyon jól alkalmazható a mozgásos terápiák kiegészítésére, mint gyógytorna. Ezen kívül beszélhetünk az állatasszisztált pedagógiáról. Engem főként ez a terület érdekel, de mint kutyafelvezető, a többi esetre is van rálátásom. Ebben az esetben olyan pedagógiai célokat tűzünk ki, amelyek a gyerekek képességei mellett a pedagógiai szempontokat is segítenek megvalósítani, mint például a matematikai mennyiségek, az írás, olvasáskészség kialakítása, szövegértés.
- Milyen eredménnyel alkalmazzák a módszert?
- A tanulmányok egyértelműen rámutatnak a terápiás állatok pozitív hatásaira. A legkézzelfoghatóbb a vegetatív idegrendszer által adott válaszok: a pulzusszám illetve a vérnyomás rendeződése, valamint az állatok simogatása során növekszik szervezetünkben az oxitocin nevű hormon. Többek közt ez a hormon a felelős a boldogságérzetért és segíti a stressz csökkenését. A vegetatív változásokon kívül a kutya egy kapocs a szakember és a gyerek, esetleg felnőtt között. Hatalmas motivációs tényező, és megtestesíti a feltétlen elfogadást. Az autista gyerekek egy részénél az állat jelenléte segíti a kapcsolatfelvételt. Nagyon jó eredményekről számolnak be az olvasás, illetve szövegértés területén akkor, amikor egy plüssmackó is jelen lehet (például a gyerek neki olvas), de még jobbak az eredmények a terápiás állatok jelenléte esetén. Én az állatasszisztált pedagógia alkalmazása során is tapasztaltam pozitív eredményeket, amelyeket a Keresztény szó havilapban közzé is tettem.
- Hogyan született meg a kolozsvári klinika ötlete, és hogyan állt össze a csapat?
- A klinika ötlete Andra Diaconu pszichológustól származik, ő az alapítója és menedzsere. Mivel ismerjük egymás munkáját, segítjük egymást. A rendelőnek én külsős együttműködője vagyok, hasonlóképpen Andra Maria Ciobotă-hoz, illetve Dénes Andráshoz, akik kutyafelvezetőként segítik a munkát. Továbbá a csapat tagja Sînziana Șover, aki pszichológus és logopédus. Ezen kívül a klinikának vannak alkalmazottai is: Carmen Blaga pszichológus és Irina Cosma kutyafelvezető. Egyébként a rendelő többféle terápia biztosítására törekszik. Célunk, hogy a szükségletek fényében az adott családnak a legmegfelelőbb segítséget nyújthassuk.
- Mitől több, hatékonyabb ez a fajta gyógyterápia?
- Az állatasszisztált terápia sok esetben megteremti azt a kapcsot és körülményt a gyerek és a szakember között, ami lehetővé teszi az előrelépéseket. Mindenképp ki kell emelnem, hogy nem egy csodamódszerről van szó. Mint minden terápiában, nagyon fontos a terapeuta személye, felkészültsége és természetesen az a tény is, hogy valóban ez viszi-e előre a gyereket vagy a felnőtt pácienst. Mindig fel kell mérni az adott állapotot és az igényeket.
Fülöp Csilla: „Nem eszközeim a kutyák, hanem társaim, barátaim”
- Fogékonyak-e az emberek az alternatív, terápiás állatokat bevonó kezelésekre?
- Én személyesen azt tapasztalom, hogy egyre inkább megdől az a társadalmi nézet, miszerint a kutya alárendelt, és láncon a helye. Egyre inkább társként gondolunk rájuk, és úgy látom, hogy az emberek felismerték annak az fontosságát is, hogy közelebb kerüljenek a természethez. Néha a legegyszerűbb megoldások a legjobbak.
- Milyen és mennyi állattal dolgoznak, illetve egyáltalán milyen állatok alkalmasak terápiára?
- Jelenleg csak kutyákkal dolgozunk. Az állatasszisztált terápia során alkalmaznak még cicákat, nyuszikat, lovakat, madarakat sőt patkányokat is. Egyelőre egy kutyafelvezető dolgozik a Psy Plus klinikánál, Tara nevű kutyájával, ugyanakkor az alapító Eko és Dodo kutyája is beszáll néha a tevékenységekbe. További 5 kutya dolgozik be a felvezetőjükkel együtt. Andris Norka nevű kutyája, Andra Tara nevű kutyája, valamint Szellő és Ruby kutyáim. A csapatban egyelőre két, a Pet Partners által vizsgázott kutya van, az Andra Tara kutyája valamint az én Szellőm.
- Hogyan választják ki és hogyan, kik tanítják be az állatokat?
- Mindig fontos a megfelelő állat kiválasztása és a megfelelő tanításuk. Ezt általában önköltségen, a kutya gazdája biztosítja. Már a kutya kiválasztásánál figyelni kell bizonyos szempontokat, de jegyezzük meg, hogy nem feltétel a fajtiszta állat. Habár a fajta jellemzői sok mindent meghatároznak, nem zárja ki a rottweilert vagy pitbullt sem az, hogy régen mire tenyésztették ki. Fontos, hogy minél fiatalabb korukban válasszuk ki a kutyát, erre megfelelő eszközök, állatorvos és a tenyésztő segítségével. A nevelésnél figyelni kell a pozitív módszerek alkalmazását.
- Hogyan zajlik a terápia, milyenek a visszajelzések, eredmények?
- Amikor terápiáról beszélünk, mindig szükséges a szakember jelenléte és a kutyafelvezető a gyerek valamint a kutya mellé. Felnőttek esetében módosulhat ez a szabály. Minden ülés előtt a szakember elmondja az ülés céljait, ötleteit, és együtt tervezik meg, hogy melyik mozzanatban, mikor lép be a kutya. A klinikán belüli tevékenységeink során eddig a motivációs faktor volt a legnagyobb hozadéka a kutyáknak, amikor a gyerek kilépett a teljes passzivitásból, és részt vett a tevékenységen. Apróságnak tűnik, de nagyon fontos feltétele annak, hogy fejleszthető legyen egy gyerek. Természetesen január óta még nem tudunk kiemelkedő eredményekről beszélni. Nekem pedig az állatasszisztált pedagógia területeiről vannak mért eredményeim.
