Videóüzenetében Georgescu "hivatalosított államcsínynek" nevezte az alkotmánybíróság döntését.
"A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatást pedig a politikai parancsoknak rendelték alá, így gyakorlatilag elvesztette a lényegét. Ez már nem igazságszolgáltatás. Minden parancsra történik" - fogalmazott. Hozzátette, a demokrácia nem lehet alku tárgya, és a nép hatalma képezi egy demokratikus állam alapját, szuverénnek lenni pedig azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk a másik választását és az általános választójogot.
Georgescu szerint támadás érte a romániai demokráciát, "a pártvezetők reszketnek a félelemtől", attól tartanak, hogy elveszítik a kiváltságaikat.
Amint arról pénteken tudósítottunk, az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott pénteki határozatában törölte az elnökválasztás időpontjára vonatkozó 2024/756-as kormányhatározat, illetve az elnökválasztás menetrendjére vonatkozó 2024/1061-es kormányhatározat alapján lebonyolított teljes választási folyamatot. A testület döntése nyomán az első elnökválasztási forduló eredménye érvénytelen, és nulláról kell kezdeni a választási folyamatot.
Félretájékoztatták a lakosságot!
Indoklásában az alkotmánybíróság emlékeztetett, hogy a független jelölt 0 lejes kampányköltségvetésről számolt be az Állandó Választási Hatóságnak (AEP), ami ellentmond a belügyminisztériumi belső elhárítási főigazgatóság és a Román Hírszerző Szolgálat jelentésében szereplő adatoknak. Ezáltal sérültek a választási kampány finanszírozásának átláthatóságára vonatkozó rendelkezések.
A bírák Călin Georgescu kampányának finanszírozásával kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy az online kampányanyagokat minden esetben választási hirdetésként kell közzétenni, a finanszírozó és az alkalmazott terjesztési technika megnevezésével.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács november 28-i ülésén ismertetett jelentésében a SRI megállapította, hogy Călin Georgescu TikTok-kampányát Bogdan Peşchir pénzelte, és egymillió euróba került. Az üzletember a "bogpr" TikTok-fiókot használva finanszírozta a jelölt kampányát. Ezt a kínai közösségimédia-platform képviselői is megerősítették a román hatóságoknak - mutatott rá a SRI. Eszerint Bogdan Peşchi október 24. és november 24. között 381 ezer dollárt fizetett ki a Călin Georgescu népszerűsítésében részt vevő TikTok-felhasználóknak, a választási kampány után is.
Az alkotmánybíróság szerint az elnökválasztás során a választás szabadsága sérült azáltal, hogy a választókat félretájékoztatták a kampányban.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint Georgescu népszerűsítése a romániai választási törvények megkerülésével és a közösségimédia-platformok algoritmusainak manipulásával folytatott agresszív reklámkampánnyal zajlott. A szavazatok manipulálását még nyilvánvalóbbá tette, hogy a jelöltet népszerűsítő tartalmak a választási törvény előírásai ellenére nem választási hirdetésként jelentek meg. Emellett a jelöltet népszerűsítő posztokat a közösségimédia-platformok előnyben is részesítették, ami torzította a választók akaratát.
Az alkotmánybírók ezzel kapcsolatosan megjegyezték, hogy az esélyegyenlőséget valamennyi jelölt és párt számára biztosítani kell, és arra kell ösztönözni az államot, hogy ugyanazokat a törvényeket alkalmazza mindenkire. Leszögezték azt is, a választási kampányra fordított kiadások korlátozhatók az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.
Az indoklás szerint a jelölteknek átlátható módon kell használniuk a digitális technológiákat és a mesterséges intelligenciát. Ellenkező esetben a választók nem tudnak véleményt alkotni a jelöltekről és a választási alternatívákról, vagy hamis képet alkotnak a jelöltek személyéről és képességeiről. Ezzel összefüggésben az alkotmánybíróság megállapította, hogy a romániai elnökválasztási kampányban sérült a jelöltek esélyegyenlősége, mert a szabálytalanságok egyértelműen kedvezőbb helyzetbe hozták a digitális technológiákat manipuláló jelöltet a többi jelölttel szemben.
A választópolgárok véleményalkotási szabadsága magában foglalja azt a jogot is, hogy az összes forrásból - beleértve az internetet is - pontos információkhoz jussanak a jelöltekről és a választási folyamatról - mutatott rá az alkotmánybíróság. Mint hangsúlyozták, a politikai hirdetés olykor a félretájékoztatás eszközévé válhat, különösen ha leplezni próbálják a politikai jellegét, vagy ha EU-n kívüli forrásokból finanszírozzák.
Az indoklás szerint az államnak felelőssége megakadályozni a választási folyamatba történő "indokolatlan beavatkozásokat". Ugyanakkor semlegesnek kell maradnia, és ehhez hozzátartozik az a kötelessége is, hogy erősítse meg a választópolgárok rezilienciáját és növelje a digitális tudatosságukat. "Ehhez az államnak tudnia kell kezelni a szervezett dezinformációs kampányok jelentette kihívásokat" - szögezték le.
Az alkotmánybíróság szerint az elnökválasztás kapcsán felmerült legnagyobb rendellenességek a szavazás manipulálása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség torzítása a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia átláthatatlan és a választási törvényeket sértő felhasználásával, valamint a választási kampány bejelentetlen forrásokból történő finanszíroza.
