
A tábor szervezésének hátterében a Barabás Miklós Céh, Váralmás Polgármesteri Hivatala, a Bethesda Gyermekotthon, a Zsoboki Református Egyházközség és Szilágy Megye Művelődési és Művészeti Központja áll.
Szabó Attila Zilahon élő képzőművész a munkák sokszínűségére hívta fel a figyelmet. Különböző technikai és műfaji kísérletezésekre világított rá az „itt minden szabad” elv alapján. Sík- és térábrázolás a zsoboki templomtorony monotípiáin, amelyen a vonalak és foltok egymásra rétegződése egyszerre figuratív és absztrakt. Pasztellek és akrilok, amelyek egyszerre illusztratív és architekturális kompozíciók a színek és eszközök változatosságában. Lehet az papíron, vásznon vagy falemezen, -deszkán.
„A munkák nagy része tábori alkotás, a többi is idén készült, egységes képet adva a kiállításnak. Festészeti alkotások, grafikai munkák, plasztikák, kerámiák, pasztellek, rajzok, monotípiák, absztrakt és figurális munkák láthatók ezen a kiállításon. A zsoboki tájegységen kívül Sztána legrégibb házát Benk András pasztellrajzán láthatjuk. Farkas Melinda két grafikája szimbolikus töltetű létrás kompozíció. Szecessziós formavilágú láttatott tájelemei nagyon jó hangulatátadó erővel bírnak. Fantáziauniverzum jelenik meg Forró Ágnes munkáiban, pasztelljei meseszerűek, bájosak. Ehhez a szellemiséghez köthető Darvay Tünde mesekönyv világa, akrilmunkái falemezekre, kollázsszerűen egymásra rakott facsíkokra kerülnek. Horváth Levente festőművész figuratív motívumokat dolgoz fel, szimbólumteremtő úton jár és a létra vertikális irányultságát, annak gondolatát hozza be a képbe. Nagy Anna Mária üvegművész a realitás és az elvontság határán alkotja meg a képeit, ezek a diffúz síkok elvonatkoztatnak a valóságtól, néhány realisztikus eleme mégis kiköveteli magának ezt a szimbólumerőt, színei különös világba visznek minket. A figurativitásnak érdekes megközelítése az, amikor a keramikusművész, Koncz-Münich András, fehér alapra fekete akrillal fest, amivel fotószerű hatást ér el. Mitikus fantasztikum a Koncz-Münich Judith munkája, érdekes hangulatú világa a kalotaszegi népmeséket idézi. Technikája is különleges, egyedi, a linómetszetet ötvözi az olajfestékkel. Adorján Ilona grafikái virágnyelven beszélnek/mesélnek el bibliai történeteket, érzékletesen kifejezve. Fazakas Barna izgalmas formavilága, színkezelése irrealisztikus terek hangulatába kalauzol bennünket. M. Lovász Noémi monotípia sorozata a zsoboki harangláb- és templommotívumokból áll össze. Jakobovits Márta keramikusművész vászonra festett, egyedi technikával, akril-cement-pigmens kombinációiból készült kapuja absztrakt munka” – emelte ki a képzőművész.
Forró Ágnes, a zsoboki tábor szervezője, a kiállítás kurátora ismertette a tábor tizenhárom alkotóját, akik Zilahról Csíkszentkirályról, Kolozsvárról, Aranyosgyéresről, Bánffyhunyadról érkeztek. Festők, grafikusok, keramikusok, üvegművészek, akik a táborban más oldalukról is bemutatkoznak: a keramikus festett, vásznat „vakolt” érdekes, saját maga által kikísérletezett anyaggal, vagy pasztellel, szénnel rajzolt; a festőművész fából létrát „ácsolt”; az üvegművész akrillal kísérletezett. Egyik közös motívumuk, amelyek a munkákon feltűnnek, az a létra, amely nemcsak vertikálisan jelenik meg – „Alattam a föld, felettem az ég, bennem a létra” -, hanem vakolatba ágyazva, csűr oldalát támasztva, a kisebb alkotások, mint létrafokok pedig egymásba kapaszkodnak.
A kurátor a táborban zajló tevékenységekről számolt be, hogyan készülnek/születnek ott a munkák, a kisebb fadarabok, lécek összekapcsolódásából hogyan lesz felület, amelyre aztán Darvay Tünde ráfesti a számunkra jól ismert mesevilágát. A táborban a fazekasagyagból happening alkotások is születtek, a közös munka Ágnes és Melinda összjátéka: az agyaglapra Melinda láb-, illetve cipőtalpának lenyomataiból készült munka címe akár az Itt járt Melinda is lehetne. Erről fotók is készültek, ennek „lenyomatát” is be lehetett volna mutatni a kiállításon. Szabó Attila korongozott, népi ihletésű dekoratív tárgyait a zsoboki kerámiakemencében kiégette. Az esték művészeti tanácskozással egészültek ki, amelyeken hat művész vetített képes bemutatkozásán megismerhettük Horváth Levente, Jakobovits Márta, Koncz-Münich Judith és Koncz-Münich András, Nagy Anna Mária, illetve Forró Ágnes munkáit a kezdetektől napjainkig. Ezen kívül a táborban zajló tevékenységekről, a közös pizza- és grillezett pisztrángsütésről is beszámolt, és arról, hogy a sztánai Szentimrei-villában pedig a Szabó Zsolt és Szász Csilla által készített csöröge és fánk házi készítésű lekvárral pillanatok alatt elfogyott. Majd emléklapot adott át a jelenlévő művészeknek, szponzoroknak, megköszönve a művészek részvételét és a támogatók közreműködését.
Kalotaszeg örökségének bemutatását, ismertetését az alkotásokon keresztül továbbra is folytatni kell, legyen szó akár kapu, ház, sütőkemence, népművészeti tárgyak ábrázolásáról, vagy a baromfiudvarok kedvenceinek, tyúkok-kakasok, kecskék megjelenítéséről, illusztrálásáról bármilyen művészeti formában.
A tárlat hangulatát az 1859-ben készült harmónium orgonahangja emelte. Fazakas Sándor Ádám orgonaművész Alfred Lebeau Aubade szalonzenéjével és egy 20. századi drámai hangzású egyházi zenerészlettel, Louis Vierne Cortége című művével zárta az estébe nyúló megnyitót.
A Zsobok 30. című tárlat cím nélküli különböző technikákkal készült alkotásai november 21-ig tekinthetők meg a Szentegyház / Iuliu Maniu u. 4. szám alatti képtárban naponta 10-17 óra között.