Az állami televízió beszámolója szerint több ezren vonultak utcára különböző városokban a kormány támogatására, „a rendbontók és vandálok elleni tiltakozás” jegyében.
Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap az állami televíziónak adott interjújában elismerte, hogy a magas infláció miatt kirobbant tiltakozások résztvevőinek követelései „jogosak”, és azt állította, hogy a hatóságok napi szinten párbeszédet folytatnak a demonstrálókkal. Ugyanakkor felszólította az embereket, hogy vegyenek részt a kormány mellett szervezett gyűléseken, és fejezzék ki haragjukat a „rendbontók” ellen.
A hivatalos kommunikációval szemben független források súlyos emberáldozatokról számolnak be. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) szerint a csaknem két hete tartó tüntetések során legalább 544 ember vesztette életét, többségükben tüntetők, míg az őrizetbe vettek száma meghaladja a tízezret.
Az iszlám köztársaság ellen harcoló Népi Mudzsahedek (MEK) nevű szervezet iráni informátoraira hivatkozva több mint háromezer halálos áldozatról beszél. Az áldozatok számát azonban a részben leállított internetszolgáltatás miatt nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Az állami sajtó ezzel szemben elsősorban a biztonsági erők veszteségeit hangsúlyozza, közlése szerint több tucat rendfenntartó halt meg a zavargások során. A kormány vasárnap este háromnapos nemzeti gyászt hirdetett az emlékükre.
A tiltakozások december végén robbantak ki az elszabadult árak és a valuta leértékelődése miatt, majd rövid idő alatt politikai jelleget öltöttek. A demonstrálók a vallási vezetők távozását követelik, és a Forradalmi Gárda jelentős gazdasági és politikai befolyását bírálják.
Demonstrációk több országban
A belső feszültségek mellett külföldön is erősödik a rezsimellenes mozgósítás. Vasárnap több mint kétezren tüntettek Párizsban az iráni tiltakozó mozgalom támogatására, az egykori sah fia, Reza Pahlavi felhívására. A demonstrálók – köztük sok fiatal – az egykori iráni monarchia zászlaja alatt vonultak, és izraeli lobogókat is lengettek. A „Nem az iszlám köztársaságra!” és a „Zárják be a mollahok nagykövetségét!” jelszavakat skandáló tömeg az iráni nagykövetséghez szeretett volna eljutni, ezt azonban a párizsi prefektúra nem engedélyezte.
„Iránban az emberek az utcán vannak, mi pedig itt vagyunk, hogy megmutassuk, nincsenek egyedül” – mondta az AFP-nek egy húszéves iráni diák, aki 2023 januárja óta él Franciaországban. Szerinte a mostani megmozdulások fordulópontot jelenthetnek, és sokan várják Reza Pahlavi iránymutatását.
Az emigrációban élő ellenzéki politikus vasárnap a Fox News amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, kész visszatérni Iránba, amint erre lehetőség nyílik, hogy segítse az átmenetet és előmozdítsa a szabad választásokat.
Az iráni vezetés közben az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja az események szításával, és kormánybarát megmozdulásokat szervez a „terrorizmus elítélésére”. Abbász Aragcsi külügyminiszter ugyanakkor jelezte, Teherán „készen áll a háborúra, de a párbeszédre is”, és a kommunikációs csatornák nyitva maradtak Washington felé.
Washington keményebb fellépést helyez kilátásba
Donald Trump amerikai elnök ezzel párhuzamosan keményebb fellépést helyezett kilátásba. Kijelentette, hogy Irán tárgyalni akar a nukleáris programjáról, ugyanakkor katonai, kiberhadviselési, szankciós és politikai nyomásgyakorlási lehetőségeket is mérlegel. Figyelmeztette Teheránt, az Egyesült Államok csapást mérhet, ha az iráni biztonsági erők tüzet nyitnak a tüntetőkre.
Az iráni parlament elnöke válaszul figyelmeztette Washingtont, az esetleges amerikai támadás esetén Izrael, valamint az amerikai bázisok és hadihajók „legitim célponttá” válnának. Izrael közben a legmagasabb készültségi szintre lépett az esetleges amerikai beavatkozás miatt.
A belső tiltakozások, a kormányzati ellenmozgósítás, az emigráns ellenzék aktivizálódása és a nemzetközi feszültség együttesen azt mutatják, az iráni válság egyre inkább túlnő az ország határain, és komoly geopolitikai következményekkel fenyeget.
