Nagy öröm, amikor történészeink, kutatóink egy-egy régi, táplálkozással kapcsolatos kéziratra, könyvre bukkannak, még nagyobb a boldogság, amikor ebből a mai ember számára is élvezetes, használható, lelket és szemet gyönyörködető könyvet nyomtatnak. Ezekből a kéziratokból tudjuk meg, milyen alapanyagokból készítették az ételeiket elődeink, gyakran ezekből következtethetünk szokásaikra, teljesebb képet kapva arról, hogy milyen is lehetett az élet akkoriban.
Nem olyan régen, az emberek önellátó életet éltek, saját maguk termesztették meg a betevő falatjukat, néhány fűszert leszámítva, amit esetleg messzebb vidékekről „importáltak”, továbbá házi alapanyagokat használtak.
A szerzetesek feljegyzéseiből tudjuk, hogy elődeink már a 17. században készítettek kovászos kenyeret, sajtot, bort, rossz ivóvíz hiányában sört. A 16–17. században fogyasztott sörök alkoholtartalma kifejezetten alacsony volt, ezért nem kell meglepődni, ha a korabeli feljegyzésekben azt olvassuk, hogy literszámra fogyasztották. Valamivel később, a 19. században a mai fiatalok által fogyasztott energiaitalok ősét is angliai szerzetesek alkották meg. A napjainkban még forgalomban lévő (igaz csak helyi szinten) 15 százalékos alkoholtartalmú italhoz csekélynek nem nevezhető koffeinadagot kevertek. A korabeli ajánlások három kupicát emlegettek napjára, nem számítva arra, hogy az ital rajongói ennyinél nem fognak megállni. Az alkohol és a koffein együttes hatása az évek során nem bizonyult túl szerencsésnek, nem csoda, hogy megkísérelték betiltani. Világszerte ötletes marketingfogásként most is megtaláljuk a boltok polcain a trappista söröket vagy sajtokat, amelyek, ha közvetve is, de emlékeztetnek a régmúlt időkre.
Visszatérve hazai tájainkra, Csíksomlyóra fogunk képzeletben ellátogatni. A könyv – amely segít ebben az időutazásban – a Tortoma Könyvkiadó gondozásában, Saly Noémi és Gyarmati Zsolt szerkesztésében, Szőcs Előd főszakács, Cseh Levente és Gál Tímea szakácsok munkájának köszönhetően, illetve Mihály László „ízletes” fényképeivel került az olvasók kezébe 2022-ben, közelebb hozva a 17. század világát. A kötet címe szerzetesi egyszerűséggel ugyan, mégis beszédesen Ferencesek főztje. Szakácskönyv Csíksomlyóról, az 1690-es évekből, arra ösztökél, hogy a szó szoros és átvitt értelmében belekóstoljunk a szerzetesek egykori világába.
A régi receptleírások újragondolása nem egyszerű feladat, mivel egykor nem a mai szóbőséggel írták le az ételek megalkotását. A feljegyzések értelmezésére, átültetésére van szükség ahhoz, hogy a mai ember számára egyértelművé váljék egy-egy adott konyhai praktika. És itt nem csupán a nyelvi változásokra gondolok, hiszen nyelvünk is sokat változott az évszázadok alatt, hanem arra, hogy a gyakran szavakkal fukarkodó leírásokból kell összeállítani azt, ami akkoriban a tányérokba kerülhetett.
Egy receptet választottam ki a kötetből, és készítettem el, mondhatni hiteles körülmények között, 1000 méter magasan, a fenyvesek aljában, folyóvíz nélküli kunyhóban, ami nem más, mint a „Tyuksaláta”.
Hozzávalók:
néhány darab csirkeszárny
2 sárgarépa
2 kötés petrezselyemzöld
2 tojás
hüvelykujjnyi gyömbér
kevés olívaolaj
só, bors, kevés almaecet / citrom ízlés szerint
Elkészítés:
A csirkeszárnyakat apróra reszelt gyömbérrel, sóval, borssal és kevés olajjal elkeverem, a sárgarépát olajjal bekenem, szén fölött megsütöm. A tojásokat keményre főzöm, a petrezselyemzöldet megmosom, szárának keményebb részét eltávolítom. A megsült szárnyakat citrommal meglocsolom, petrezselyemágyra teszem, sárgarépával és főtt tojással tálalom.
A 21. századi ember számára szokatlan lehet, mivel salátáinkat manapság teljesen más zöldekkel készítjük, ha azonban megkóstoljuk, egyáltalán nem idegen, és határozottan emlékeztet napjaink húslevesének ízvilágára. Ez az elsőre furcsának tűnő párosítás roppant ízletes és egészséges, akár otthon is ki lehet próbálni.
Aki azonban egy profi szakács főztje által kóstolna bele a 17. századi ferences szerzetesek világába, 2025. március 14-én, 19.00 órától megteheti, ezúttal Kolozsváron, a főtéri Bistro 1568 kínálja majd a korhű ételeket. A magyar nyelvű bemutató során a ferencesek kendermag cibréjét, savanyú pecsenyéjét és rántott rizskásáját lehet megkóstolni fekete ribizlipálinka és finom borok kíséretében. Egy nappal később, március 15-én, 19.00 órától román nyelvű bemutatót is tartanak. A részvétel regisztrációhoz kötött.
