„Mostanáig a következő intézményekkel kötött megállapodásokat azonosítottuk: belügyminisztérium és annak struktúrái, igazságügyi minisztérium, Legfelsőbb Bíróság, Legfelsőbb Bírói Tanács, oktatási minisztérium, a kommunizmus bűneit vizsgáló intézet, a volt Szekuritáté irattárát vizsgáló tanács, a mediációs tanács, a víz- és erdőügyi minisztérium, a Román Akadémia, a környezetvédelmi minisztérium, a Román Országos Könyvtár, a jogi források központja, a végrehajtók egyesülete, illetve a Greenpeace Románia” – tudta meg a Mediafax.
A legfőbb ügyészség korábban azt mondta, az együttműködési megállapodások megkötését közösen kezdeményezték a többi intézményekkel, mert azokra minden fél törvényi kötelességeinek teljesítéséhez szükség volt. A dokumentumok ugyanakkor azért titkosak, mert a törvény szerint bizalmas információkhoz csak különleges esetekben, a törvényi előírások betartásával lehet hozzáférni.
Az állami intézmények közötti együttműködési megállapodások kérdése akkor vált közismertté, amikor kiderült, hogy 2009-ben a legfőbb ügyészség megállapodott a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), és felmerült a gyanú, hogy a SRI tisztjei beleszóltak a bűnvádi eljárások menetébe. Sőt, voltak olyan vádlottak, akik feljelentést tettek amiatt, hogy a megállapodás alapján a nyomozóhatóság illegálisan szerzett olyan információkat, amelyeket aztán a bíróság előtt is felhasználtak.
A SRI nemrég hozta nyilvánosságra azt a 2009-es megállapodást, amelynek alapján a hírszerzés hét éven át nyújtott segítséget a legfőbb ügyészségnek.
A megállapodást 2009. február 4-én írta alá Tiberiu Nițu, a legfőbb ügyész első helyettese,illetve Florian Coldea, a SRI igazgatóhelyettese, és jóváhagyta Laura Codruța Kövesi akkori legfőbb ügyész, illetve Gheorghe Maior, a hírszerzés akkori igazgatója.
Az együttműködés céljai között szerepelt egyebek közt a közös csapatok létrehozása, amelyek a nemzetbiztonságot fenyegető tettek, terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények ügyében dolgoztak.