Előrehozott választásokat támogat a romániaiak többsége

A romániaiak többsége (56 százalék) úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, ezt 41 százalék ellenzi - derül ki a CURS május 1-14. között készült felméréséből. Elemzők szerint ez azt jelenti, hogy erős társadalmi nyomás nehezedik a politikai helyzet megváltoztatására.

Továbbra is vezet az AUR és Călin Georgescu 

A CURS szerint, ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen32 százalékkal, majd a Szociáldemokrata Párt (PSD) 24 százalékkal, továbbá a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékkal. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatottsága 10 százalékon áll, míg az RMDSZ-re a válaszadók 5 százaléka szavazna. A többi párt nem érné el az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Továbbra is alacsony a politikai pártokba vetett bizalom: a válaszadók 35 százaléka azt mondta, hogy csak kis mértékben bízik a jelenlegi pártokban, míg 33 százalék egyáltalán nem bízik bennük. Mindössze 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagy vagy nagyon nagy bizalommal viseltetik a politikai pártok iránt.

Ami a politikusok iránti bizalmat illeti, a felmérésben szereplők közül egyik sem haladja meg a 35 százalékot. A válaszadók 32 százaléka bevallása szerint Călin Georgescuban bízik a leginkább, Nicușor Dannak 31, Ilie Bolojannak 25 és George Simionnak 23 százalékos a támogatottsága.

Traian Băsescu, Cristian Popescu Piedone és Sorin Grindeanu bizalmi indexe egyaránt 21 százalék körül alakul. A legkisebb bizalmat Kelemen Hunor, Diana Șoșoacă és Dominic Fritz élvezi a felmérés szerint.

A legkevésbé az igazságszolgáltatásban bízik a lakosság 

A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a romániaiak leginkább az egyházban (79 százalék) és a hadseregben (76 százalék) bíznak. A rendőrség és a helyi hatóságok iránti bizalom szintén meghaladja az 50 százalékot, előbbi esetében 56, utóbbinál 53 százalékos támogatottságot mértek.

Ezzel szemben az állami intézmények közül a parlament iránt mindössze 24 százalékos a bizalom, a kormány esetében ez az arány 20 százalék, míg az államelnöki hivatal 31 százalékon áll. A rangsor végén az igazságszolgáltatás szerepel, amelyben a válaszadók csupán 20 százaléka bízik.

A romániai választók többsége konzervatív és nacionalista

A válaszadók többsége azt állítja, hogy ideológiai szempontból a kereszténydemokrata (29 százalék) és a nacionalista (24 százalék) irányzatokhoz áll közel, 16 százalék szociáldemokratának, 12 százalék liberálisnak, 10 százalék pedig a progresszív irányzathoz tartozónak vallja magát. A felmérés készítői szerint az adatok azt mutatják, hogy a román választók többsége konzervatív irányultságú, különösen a gazdasági bizonytalanság és a politikai instabilitás által meghatározott jelenlegi helyzetben, amelyben az infláció és a megélhetési költségek jelentik a lakosság legfőbb aggodalmát. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a román társadalomban erős a bizalmatlanság és a pesszimizmus az ország jövőjével kapcsolatban, miközben a politikai instabilitás a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések közé tartozik.

A válaszadók 81 százaléka az inflációt és a megélhetési költségeket nevezte meg az ország legsúlyosabb problémájaként. Ezt követi a politikai instabilitás, amelyet 59 százalék említett, majd a korrupció (38 százalék), a nemzetbiztonság kérdése (36 százalék), az üzemanyagárak emelkedése (31 százalék) és a munkahelyhiány (21 százalék).

Eluralkodott a társadalmon a pesszimizmus

A társadalomban uralkodó elégedetlenséget és pesszimizmust jól tükrözi, hogy a megkérdezettek 82 százaléka szerint Románia rossz irányba halad, és mindössze 15 százalék látja kedvezőnek az ország jelenlegi helyzetét. A jövőt illetően is borúlátó a hangulat: a válaszadók 26 százaléka kifejezetten pesszimista a következő öt évvel kapcsolatban, további 44 százalék inkább negatívan tekint a jövőre, míg csupán 28 százalék nyilatkozott optimistán.

Vesztett a PSD a kormánybuktatással, nőtt a PNL és Bolojan támogatottsága 

Az INSCOP szintén hétfőn közzétett felmérése szerint már nem a PSD áll a második helyen, a szociáldemokraták támogatottsága az utóbbi hetekben csökkent. A Bolojan-kormány megbuktatása után gyűjtött adatok szerint az egyik kormánybuktató part, az AUR 37-ről 38,2 százalékra növelte támogatottságát, a másik, a PSD népszerűsége viszont a korábbi 20-ról 17,5 százalékra csökkent.

A második helyre az Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő vezette PNL jött fel, amelyre most már a választók 20,3 százaléka adná voksát az áprilisban mért 15,5 százalékhoz képest.

A parlamenti választásokon való részvételüket biztosra ígérő válaszadók körtében még jelentősebb a pártpreferenciák szintjén bekövetkezett fordulat; az AUR-ra jelenleg a biztos pártválasztók 41,4 adná voksát, míg a PNL-re 21,9 százalékuk, a PSD-re pedig 13,3 százalékuk szavazna.

Az USR most 10 százalékot érne el, 2,8 százalékponttal kevesebbet, mint áprilisban, az RMDSZ-re pedig a megkérdezettek 5 százaléka voksolna (az áprilisi 4,3-hoz képest). 

Remus Stefureac, az Inscop igazgatója szerint a Bolojan-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány erősen polarizálta a román társadalmat, a PNL jelentős, csaknem 5 százalékpontos növekedését pedig Ilie Bolojan miniszterelnök egyéni népszerűségének "némiképp váratlan" növekedése idézte elő.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!