Vincze Loránt: „a dekrétumok ma is élő, diszkriminatív fegyverek”
A strasbourgi plenáris ülésen 347 igen szavazattal, 165 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum felszólította a szlovák hatóságokat, hogy hagyjanak fel a második világháború utáni rendeletekre hivatkozó kisajátításokkal. Az EP-képviselők emellett a külföldön élő szlovák állampolgárok választási jogainak biztosítását, a bírói függetlenség megerősítését, valamint a korrupcióellenes ajánlások végrehajtását is sürgették. Az állásfoglalás bírálta továbbá a szlovák büntetőjogi reformokat, a korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatását, a sajtószabadság romlását és az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket is.
A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja az állásfoglalást áttörésként értékelte. Közleményük szerint az Európai Néppárttal közösen sikerült elérniük, hogy az EP külön foglalkozzon a Beneš-dekrétumok ügyével és a felvidéki magyarokat érintő földelkobzásokkal. A párt szerint az Európai Parlament felszólította Pozsonyt a Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló törvény visszavonására, a folyamatban lévő eljárások leállítására, valamint a földelkobzások megszüntetésére is.
A közleményben hangsúlyozták, az állásfoglalás „az eddigi legkézzelfoghatóbb eredmény” abban a folyamatban, amely a Robert Fico vezette szlovák kormány kisebbségellenes és jogállamiságot sértő intézkedéseinek uniós szintű feltárását és visszaszorítását célozza. A Tisza emlékeztetett arra is, hogy már korábban levélben fordult az Európai Bizottsághoz a kérdésben, és tavaly év végén elsőként hívta fel a figyelmet a jogsértőnek tartott kisajátításokra.
Az ügyet nem lehet elhallgatni
Az RMDSZ EP-képviselője, Vincze Loránt a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament most először ítélte el egyértelműen a Beneš-dekrétumok alkalmazását és az azok nyomán zajló földelkobzásokat. A politikus szerint ezzel lezárult az a folyamat, amelyet még decemberben indított több néppárti képviselőtársával a dekrétumok szlovákiai továbbélése ellen.
Vincze kifejtette, a vita előzménye, hogy a szlovák parlament tavaly decemberben olyan büntetőtörvénykönyv-módosítást fogadott el, amely börtönbüntetést helyezett kilátásba azok számára, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat. Vincze Loránt szerint
ez nyílt támadás volt a felvidéki magyar közösség ellen, ezért az RMDSZ és az Európai Néppárt részéről azonnali fellépésre volt szükség.
A politikus hangsúlyozta, a romániai magyar közösség pontosan tudja, milyen következményei vannak annak, amikor az államapparátust a kisebbségi jogok korlátozására használják.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy
az EP állásfoglalása „sajnos újabb karácsonyfa lett”, vagyis számos, Szlovákiával kapcsolatos jogállamisági kifogást egyetlen dokumentumba sűrítettek bele, és a Beneš-dekrétumok ügyét is „vissza kellett csempészni” a szövegbe. Ennek ellenére fontos eredménynek nevezte, hogy a kérdés végül bekerült az állásfoglalásba.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint az elfogadott szöveg világosan kimondja, a felvidéki magyarokat érintő, nemzetiségi alapon történő földelkobzásokat azonnal le kell állítani. Úgy fogalmazott,
a második világháború utáni rendezést szolgáló Beneš-dekrétumok „nem csupán poros történelmi dokumentumok, hanem ma is élő, diszkriminatív fegyverek a szlovák hatalom kezében”.
Szerinte az ügyet ezentúl már nem lehet kizárólag belügyként kezelni vagy elhallgatni, mert európai szinten is kimondták a szlovák állam kisebbségellenes gyakorlatának tarthatatlanságát. „Sem a felvidéki, sem más magyar közösség jogait nem lehet következmények nélkül sárba tiporni” – fogalmazott.
Mit tartalmaz az állásfoglalás?
A dokumentum 23. pontja szerint az EP „különös aggodalmának” ad hangot a szlovákiai kisebbségek jogai miatt, külön kitérve a politikai diskurzusra, a jogalkotási kezdeményezésekre és azokra a közigazgatási gyakorlatokra, amelyek megkülönböztetéshez vagy kirekesztéshez vezethetnek. A szöveg elítéli a különböző etnikai közösségek kollektív bűnösségére alapozott, visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásokat, és hangsúlyozza, a történelmi sérelmeket párbeszéddel, nem pedig kriminalizálással kell kezelni.
A 24. pontban az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki a szlovák földalap és az állami erdőgazdaság gyakorlatával kapcsolatban, amely a háború utáni rendeletekre hivatkozva kompenzáció nélküli föld- és erdőelkobzásokat eredményezett. Az Európai Parlament felszólította a szlovák hatóságokat a büntető törvénykönyv módosításának visszavonására, a folyamatban lévő jogi eljárások felfüggesztésére és a földelkobzások megszüntetésére.
