A pártelnök az alkotmány Románia területére vonatkozó 3. cikkelyének a 4. bekezdését idézte, amely szerint "a román állam területére idegen népességek nem telepíthetők vagy kolonizálhatók".Csomortányi megemlítette: Románia a térségben először, már 1992-ben belefoglalta az alaptörvényébe ezt a kitételt, ennek ellenére folyamatosan megjelennek a nyilvános térben olyan nyilatkozatok, amelyek szerint Románia kész migránsokat befogadni. Emlékeztetett rá, hogy augusztus során 17 észak-afrikai bevándorló befogadásáról jelentek meg hírek a nyilvánosságban.
A pártelnök szerint senki nem gondolja komolyan, hogy Románia a bevándorlók célországa lenne, de azt sérelmezte, hogy az ország vezetése szembemegy az alkotmánnyal, szembemegy az ország érdekével, Közép-Európa érdekével, és azért, hogy tetszést keltsen a nyugat-európai kancelláriákban, kiszolgálja azokat a politikai érdekeket, amelyek felgyorsítanák a migrációt.
Hozzátette: a kormányzatnak nincs erkölcsi alapja, hogy véleményt mondjon ebben a kérdésben, hiszen az ország az elmúlt 50-60 évben 800 ezer német, 400 ezer zsidó, 400 ezer magyar és több millió román etnikumú polgárát bocsátotta ki. Ezzel Szíria után Románia a második legnagyobb kibocsátó ország.
Csomortányi arra kérte a sajtótájékoztatón a parlamentben levő magyar képviselőket, hogy segítsék sikerre jutni a Dăncilă-kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság soha nem támogatta a Szociáldemokrata Párt (PSD) - Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciót, csak az RMDSZ partizánakciója volt az a szerződés, amely alapján májusig parlamenti támogatást nyújtott a koalíciónak. Úgy vélte: emiatt az elhibázott támogatás miatt a magyarság egy újfajta magyarellenesség célkeresztjébe került.
A politikus szerint nincs valós törekvés az ellenzéken belül a kormány megbuktatására, ezért megtörténhet, hogy a Dancila-kormány még hosszú ideig hatalmon marad. A pártelnök az előrehozott választásokat tartotta a kívánatos megoldásnak.
