Az EMNP és az MPP együttes küldöttgyűléseinek fúzióra vonatkozó egységes és egyértelmű szándékát a bíróság korábban azért utasította el, mert az új párt megnevezése magyarul is szerepelt a benyújtott dokumentumokban. Ezt követően a két szervezet küldöttgyűlései, mint legfőbb döntéshozó fórumok, ismételten kinyilvánították a fúzióra vonatkozó szándékukat, második körben pedig sikerült bejegyeztetniük az EMSZ-t. Ennek eredményeként az EMNP és az MPP, mint önálló politikai alakulatok összeolvadnak, ezek jogutódja az EMSZ lett, így a két korábbi párt színeiben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők és elöljárók automatikusan az EMSZ képviselőivé váltak, megőrizve választott tisztségeiket.
Az EMSZ elnökségében – egy korábbi, együttes küldöttgyűlési felhatalmazás értelmében és a következő küldöttgyűlésig – Mezei János (elnök), Csomortányi István (elnökhelyettes), Toró T. Tibor (alelnök), Sorbán Attila Örs (alelnök) és Mosdóczi Vilmos (alelnök) kaptak helyet.
Mezei János elmondta: az új párt feladatának tekinti, hogy megadja a választás lehetőségét az erdélyi magyar embereknek, hiszen – mint fogalmazott –, a jelöltek versenyéből mindig a közösség nyer. Kijelentette: azt szeretnék megmutatni, hogy rátermett emberekkel az RMDSZ-en kívül is lehet eredményeket felmutatni.
Csomortányi István elmondta: az EMSZ küldetésének tartotta, hogy ne engedje tovább feldarabolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. Úgy vélte azonban, hogy a választás lehetőségére szükség van, hiszen az erdélyi magyarság egy országnyi közösség, amely nem élhet egypártrendszeri körülmények között.
Toró T. Tibor alelnök hozzátette: a kétpólusú erdélyi magyar politika időszaka kezdődik, de nem a pártok szabad versenye, hiszen az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell a magyar érdeket képviselni. Szerinte az EMSZ az autonómia ügye iránt elkötelezett nemzeti tábort egyesíti, amely szemben is áll az RMDSZ-szel, de együttműködő partnere is „a bukaresti politikában otthonosan mozgó” szövetségnek.
(Fotó: EMSZ)
