A Euronews szerint az unió tagállamai fontolóra vehetik az üzemanyag-ráció bevezetését, a távmunkát és akár az „autómentes vasárnapokat” - az 1970-es évek energiaválságának idejéből származó intézkedést - az olaj- és gázkereslet visszafogása érdekében. Dan Jørgensen azonban megjegyezte, hogy az uniós országok körülményei eltérnek, és jelezte, hogy minden tagállam maga fogja eldönteni, hogy milyen stratégiát választ a súlyos helyzet kezelésére.
Jorgensen az európai energiaügyi miniszterek rendkívüli, virtuális formátumban tartott ülésén mindenesetre felhívta az uniós tagállamok figyelmét arra, hogy mielőbb összehangolt intézkedéseket kell tenni az olaj- és gázfogyasztás visszafogására és a tárolási tartalékok optimalizálására. Figyelmeztetett, hogy a válság hatása nem lesz rövid életű.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint a tagállamok energiaügyi minisztereinek virtuális egyeztetését követően Jørgensen elmondta: a tervek között szerepel az elektromos áram hálózati díjainak és adóinak csökkentésére irányuló javaslatok kidolgozása is.
„Nem tudjuk, meddig tart az energiapiaci válság. És mivel azt sem tudjuk, milyen mély lesz, különböző lehetőségekre készülünk – olyanokra is, amelyek a 2022-es válság idején alkalmazott megoldásokhoz hasonlítanak” – fogalmazott.
Az EU 2022-ben rendkívüli intézkedéscsomagot vezetett be, miután Oroszország – Ukrajna teljes körű invázióját követően – visszaszorította a gázszállításokat. Ezek közé tartozott az uniós szintű gázárplafon, az energiacégek rendkívüli nyereségére kivetett adó, valamint a gázfogyasztás csökkentésére irányuló célok meghatározása – idézte fel a Reuters.
Jørgensen szerint az iráni háború várhatóan tartós zavarokat okoz az energiapiacokon. „Ha holnap le is zárulna az iráni konfliktus, a következmények akkor is fennmaradnak, a térség energetikai infrastruktúrája ugyanis a háború következtében súlyosan megrongálódott” – állapította meg a miniszteri találkozó után az uniós biztos.
Európa jelentős mértékben függ az importált energiahordozóktól, emiatt ki van szolgáltatva a közel-keleti konfliktus hatásainak, köztük a globális árak emelkedésének – emlékeztet a Reuters. Az amerikai hírügynökség szerint az európai gázárak több mint 70 százalékkal emelkedtek azóta, hogy február 28-án kitört a háború az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán között.
Amint Jørgensen kiemelte: rövidtávon Brüsszel főként a finomított kőolajtermékek – például a repülőgép-üzemanyag- és a dízelellátás alakulása miatt aggódik. A nyersolajellátást ugyanis közvetlenül nem érintette a Hormuzi-szoros lezárása, mivel Európa ennek az energiahordozónak a nagyobb részét nem a Közel-Keletről szerzi be.
A Hormuzi-szoros lezárása előtt még áthaladt utolsó kerozinszállítmányok várhatóan április 10. körül érkeznek meg Európába – mondta a Reutersnek Benedict George, az Argus Media nemzetközi energetikai és nyersanyagpiaci információszolgáltató. európai termékekért felelős vezetője.
„Egyelőre nem áll fenn a kockázata annak, hogy teljesen kifogynánk a repülőgép-üzemanyagból” – nyilatkozta az elemző cég képviselője, hozzátéve, hogy az európai országok készletei akár háromhónapnyi kerozénigényt is fedezni tudnak. Ugyanakkor figyelmeztetett: „a készletek olyan szintre csökkenhetnek, amely már helyi hiányokat vagy magas és ingadozó árakat eredményezhet”. Az Európai Unió kerozinellátásának mintegy 15 százaléka származik közel-keleti beszállítóktól – mutat rá a Reuters.
Jørgensen a keddi egyeztetés előtt küldött levelében arra kérte a tagállami kormányokat, hogy halasszák el az olajfinomítók karbantartási munkálatit, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a kőolajtermékek folyamatos ellátását, illetve alternatívaként vegyék fontolóra a bioüzemanyagokat.
