Világszerte egyre többen spórolnak és váltanak olcsóbb termékekre
Amikor az (elég kitartó) első ijedség elcsitultával ráébredtünk, hogy a koronavírusjárvány pénzt takarított meg nekünk, azonnal előtolakodott a gondolat, hogy meglesz még ennek a böjtje. Még ha a bezártságban a szokásosnál többet is sütöttünk-főztünk és ettünk, nem kellett új ruha, új cipő, és a nyaralási kiadásainkat is kénytelen-kelletlen lespóroltuk, az üzemanyag ára pedig sosem remélt mélységekbe süllyedt. Már akkor gyanítottuk, hogy amikor sikerül kordába zárni a járványt, azok a cégek, amelyek túlélték a pandémiát majd bepótolják a fogyasztókon a járvánnyal kimaradt bevételeiket. Az ukrajnai háború pedig minderre még rátett egy jókora lapáttal, és a romániaihoz hasonlóan gyengécske szociális hálóval rendelkező országok lakosai mindezt fokozottan megérzik majd. A felmérések alátámasztják a kezdeti aggodalmakat.
A CEC Bank és a FinZoom.ro közös közvéleménykutatása azt találta, hogy a lakosság 49,4%-a úgy érzi, 2022-ben romlott a pénzügyi helyzete tavalyhoz képest, 41,5% szerint nem változott, és csak 9,1% szerint javult. A pesszimizmus is sokakat érint: a válaszadók 42,3%-a úgy gondolja, helyzete a következő időszakban tovább fog romlani, 29,3%-uk szerint változatlan marad, és 28,3% számít javulásra.
Az 1400 személy megkérdezésével, internetfelhasználók körében végzett februári felmérésben arra is rákérdeztek, március elején váltottak-e pénzt, hogy valutában készpénz álljon rendelkezésükre: minden ötödik megkérdezett igennel felelt, és ez igazolja azt a hazai piaci mutatót, miszerint az ukrajnai háború kitörését követő napokban megnőtt a valuta készpénz iránti kereslet.
Aggódunk az energiaárak és az ukrajnai háború miatt
A legtöbbeket (24,7%) az energiaárak növekedése aggasztja, ennél háromszor kevesebben vannak azok, akik attól tartanak, hogy elveszíthetik állásukat. Az energiaárakkal kapcsolatos aggályokat táplálja, hogy a lakás fenntartásával és a közművek szolgáltatásaival kapcsolatos kiadások a válaszadók 45,9%-a esetében a havi jövedelmeik 40%-át felemésztik, és csak minden tizedik lakos költi havi bevételeinek csak 20%-át erre. A megkérdezettek 35,6%-a arról számolt be, hogy nem sikerül minden hónapban kifizetnie a számláit, és 10,1%-a minden hónapban ilyen gondokkal szembesül. Az energiaárak növekedését követően a legtöbben (19,8%) az ukrajnai konfliktus kiterjedése miatt aggódnak, 16,3% betegségektől tart a koronavírusjárvány kontextusában, 13,2% az infláció növekedésétől és ennek a jövedelmekre és megtakarításokra gyakorolt hatásától, 12,5% a lehetséges élelmiszerhiánytól.
A világpolitikai történésekkel és aggodalmakkal összhangban tovább tart a fogyasztói szokásoknak már a koronavírusjárvány alatt elkezdődött jelentős átalakulása. Az áremelkedések miatt egyre többen spórolnak és váltanak olcsóbb termékekre, egyebek mellett ruházati cikkekre és kozmetikumokra költenek kevesebbet – derül ki az EY legfrissebb nemzetközi felmérésből. A negyedévente megjelenő EY Future Consumer Index legfrissebb, kilencedik kiadása 2022 februárjában készült el 18 ezer fogyasztó részvételével – közli honlapján a szervezet.
Olcsóbbat, kevesebbet
A fogyasztók 52%-a arról számolt be, hogy az általános drágulás befolyásolja fogyasztói döntéseiket és kapacitásukat. A kutatás megállapította, hogy a termékek és a szolgáltatások árának emelkedése az alacsonyabb jövedeleműeket (62%) érinti a leginkább hátrányosan, de a közepes (48%) és a magasabb (42%) keresetűek is megérzik a megnövekedett terheket. A drágulások miatt a vevők visszafogják a fogyasztásukat, olcsóbb árucikkekre váltanak, és kevesebbet vásárolnak a nem létfontosságú készítményekből.
A válaszadók 38 százaléka a ruházati cikkekre, 35 százaléka a szépségápolási és kozmetikai szerekre, 30 százaléka pedig alkoholra költ kevesebbet, a megkérdezettek 20, illetve 19 százaléka azonban már a friss és a csomagolt élelmiszereknél is inkább az olcsóbbat választja. Az EY egy korábban (tehát még az ukrajnai fegyveres konfliktus kitörése előtt) végzett és januárban ismertetett felmérése szerint vásárlásaik során a mennyiség helyett egyre többen helyezték a hangsúlyt a minőségre. A vevők 59 százaléka a korábbinál alaposabban megfontolta, mire ad ki pénzt. A tárgyak birtoklása sem számít már státusszimbólumnak. A megkérdezettek több mint fele (53%), ha teheti, inkább megjavít vagy megjavíttat valamit ahelyett, hogy egyszerűen lecserélné.
Az emelkedő megélhetési költségek miatt a megkérdezettek 60 százaléka kezdene el megtakarítani: 60 százalékuk a közeljövőben, míg tízből négy ember már most is igyekszik félretenni.
Az emelkedő infláció miatt az emberek világszerte és Magyarországon is egyre jobban vigyáznak a pénzükre – fejtette ki az EY közleményében László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője. Nagyobb költésre csak egyedi ajánlatok vagy emlékezetes programok miatt lesznek hajlandóak, ezért a kereskedőknek ennek tudatában kell átalakítaniuk termékeiket, szolgáltatásaikat és értékajánlatukat is. Aki időben és jól reagál, akár növelheti is az eladásait, a csak az árak emelésére koncentráló cégek azonban könnyen szembe találhatják magukat a kereslet drasztikus csökkenésével.
Tárgyak helyett élményeket
Az EY felmérése szerint a fogyasztók ugyanakkor minden eddiginél jobban vágynak az élményekre. Szeretnék bepótolni a világjárvány során elmaradt programokat, és elmenekülni a nehézségek elől. A válaszadók közel fele (45%) még inkább a pillanatnak szeretne élni. Ennek következtében a vásárlók 42 százaléka tervezi, hogy többet költ élményekre, ugyanakkor tízből négyen ezeket az élményeket az otthonuk biztonságában szeretnék megélni. Az élményeket a világban keresők elvárásai fokozódtak az üzletekkel szemben, a megkérdezettek több mint egyharmada (36%) csak azokat a boltokat tervezi meglátogatni, amelyek különleges élményt kínálnak.
