Az ünnepségen Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke beszédében felidézte a 2014-ben elhunyt kiváló futballista életútjának fontosabb állomásait. Megfogalmazása szerint Sándor Károly odatette a névjegyét az ötvenes évek Aranycsapatához, még akkor is, ha Sebes Gusztáv nem válogatta be az 1954-es világbajnokságra és nem lehetett ott a helsinki olimpián győztes csapatban sem. Kiemelte, hogy tagja volt a Budapesti MTK második aranycsapatának, míg a válogatottban a szintén legendásnak tartott Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi csatársornak. Berzi azt is hangsúlyozta, Sándor Károly – becenevén Csikar – nemcsak a pályán alkotott maradandót, hiszen ő volt, aki 1962-ben a chilei világbajnokság előtt rámenősségével békét teremtett a játékosok és a szövetségi kapitány között, később pedig rábeszélte Nyilasi Tibort, hogy térjen vissza a pályára.
Deutsch Tamás, az MTK elnöke úgy fogalmazott, a klub büszke arra, hogy őrködhet Sándor Károly emléke felett. Ezért nevezte el róla akadémiáját, amely több mint száz élvonalbeli játékost adott már a magyar labdarúgásnak. A sportvezető hozzátette, halálának első évfordulóján, 2015-ben ezért állított neki szobrot Agárdon, majd ezért helyezte át az Új Hidegkuti Nándor Stadion elé a létesítmény átadása után, majd ezért készíttette el – a Magyar Labdarúgó Szövetséggel karöltve – sírkövét Boros Péter szobrászművésszel.
„Így próbálunk a magunk módján valamit törleszteni azért, amit Sándor Károly tett az MTK-ért, ahogyan viszonyult a klubhoz, amelyhez egész pályafutása során hű maradt” – jelentette ki Deutsch Tamás, aki szerint Sándor Károly volt az élő példája annak, hogyan lehet a csapatérdeket az egyéni érvényesülés elé helyezni.
Az egyesület részéről Deutsch Tamás Stern Péter, az MTK Baráti Kör elnöke társaságában helyezte el az emlékezés virágait a kék-fehér színekben 379 mérkőzésen 182 gólt szerző, ezzel klubrekordot tartó csatár sírkövénél.
