Az egyesülés centenáriumi éve a széthúzás éve volt, ahol az észérveket szóbeli erőszakhullámba torkolltak – fogalmazott kedden Emil Constantinescu volt államfő Kolozsváron, Iuliu Maniu szobrának leleplezésénél. Constantinescu szerint a centenáriumi évet a romániaiak elvesztegették, és nem foglalkoztak a történelem eseményeinek és a meghatározó személyiségek életének felidézésével.
– Mit mondhatnánk a nagy egyesülés egyik alkotójáról, pár nappal az egyesülés centenáriumi évének befejezése után. Iuliu Maniu nem volt szent, hibázott, és politikai kompromisszumokat kötött, de látnok volt. Szembeszállt mind a fasizmussal, mind a kommunizmussal, azaz Hitlerrel és Sztálinnal, és szembeszállt a királyi, az Antonescu-rendszer kommunista diktatúrájával egyaránt – fogalmazott a volt államfő.
Constantinescu szerint eljött az ideje annak, hogy az emberek feltegyék maguknak a kérdést, hogyan tudták elszalasztani az alkalmat arra, hogy újra rátaláljanak nemzeti identitásukra. – Rá kell találnunk a nemzeti méltóság érzésére, ami megmutatja, mit akarunk, és mi lehet belőlünk. Meg kell próbálnunk több száz éves túlélési stratégiánkat a nemzet újjászületésének stratégiájává változtatni. A gyűlölködéssé fajult román nemzeti érzést a megértés és az igazság román érzésévé – tette hozzá a volt államfő.
Constantinescu szerint a mai fiataloknak és az elkövetkező nemzedékeknek el kell mesélni Iuliu Maniu életét és az általa vívott harcokat, mivel Maniu emlékezetének átadására eddig nem sok törekvés volt.
Iuliu Maniu kolozsvári szobrának leleplezésekor ortodox és görög katolikus egyházi szertartást tartottak. A bronzból készült szobor költségeit, azaz 70 ezer eurót, teljes mértékben a Román Akadémia Kolozs megyei fiókjának elnöke és családja állta, a szobor alapjához pedig Iuliu Maniu szülőfalujából, Szilágybadacsonyból származó földet használtak.
Az eseményen a kolozsvári Román Színház művésze, Ruslan Bârlea olvasott fel részletet abból a beszédből, amit Iuliu Maniu 1918-ban Gyulafehérváron mondott.
Borítókép: Vasile Magradean
