Hagyományos télűző mulatság a Beszterce-Naszód megyei Szentmátéban
ZOLTÁN-SIPOS TÍMEA
A farsangi időszak vízkereszt után kezdődik és hamvazószerdáig tart, amely idén március 6-ára esik. Ez a szokás a tavaszvárás pogánykori, igen változatos ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom, dinom-dánom időszaka, de az advent lezárulásával a párkeresés és udvarlás időszaka is egyben.
Idén az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Besztercei MADISZ, a Pro Hereditatem Egyesület, a Szentmátéi Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ és a szentmátéi lakosok közösen újra felelevenítették ezeket a régi szokásokat, hangulatos télbúcsúztató valamint tavaszköszöntő ünnepséget szervezve, a Megyei Kultúrközpont támogatásával.
Bábuégetés a kultúrotthon udvarán
Napsugaras délelőtt indult a lakodalmas felvonulás, amelynek elöljárója Zsiga, a szalmabábu volt, akit talicskában vittek. Őt követte a pap, a bíró, a menyasszony és vőlegény, a násznagyúr és násznagyasszony, vőfély és koszorúslány, anyós, após, özvegyasszony meg a szeretője, öregasszony, orvos, rendőr, kormosék, cigányék szekéren egy füstölgő kemence mellett, valamint a meghívásnak eleget tevő, népviseletbe öltözött csoportok Tekéből, Besztercéről és Zselykről. Őket kísérte végig a falu apraja-nagyja, akik köszönetképpen egy-egy meleg ölelést is kaptak a gyönyörű menyasszonytól.
A felvonulás úticélja a régi kultúrotthon udvara volt, ahol jajgatások, csujjogatások és hangos nevetések közepette lezajlott Forró Gyula és Lusta Margitka esküvője, amely Gizi néni hangos jajgatásával ért véget, aki végleg búcsút vett Zsigától. A bábuégetést ének és tánc követte a Csigás Banda kíséretében, közben a szervezők finom kaláccsal kínálgatták a násznépet, de ugyanakkor a tréfa kedvéért cukros vízzel, káposztalével és pálinkával is.
A Csigás Banda muzsikált
A farsangi ünnepség ezután a kultúrotthonban folytatódott, ahol a programra hangolódást néptánc előadással kezdték. Az ünnepi találkozást megtisztelte jelenlétével Kotfász Tibor, a szentmátéi RMDSZ elnöke, Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, Toók Katalin, a megyei Nőszervezet elnöke, Szilágyi László, Alsózsolca polgármestere és Marcsik Orosz Emese, Alsózsolca jegyzője. A köszöntő beszédekben a felszólalók kihangsúlyozták az erdélyi magyarok jövőjének fejlődését, kitérve a közelgő európai parlamenti választások tétjére. Házigazdai minőségében Kotfász Tibor üdvözölte a jelenlévőket és köszönetet mondott mindenkinek, aki tett azért, hogy az esemény sikeresen megvalósuljon. Székely István, az RMDSZ országos ügyvezető elnökségének képviselője beszédében kitért a közelgő európai parlamenti választásokra: „Miért fontos az Európai Parlament számunkra? Az egyik nagy téma, ami miatt fontos a választási részvétel, az a gazdasági támogatások kérdése, a másik viszont a kisebbségpolitika. Az RMDSZ indítványozta azt a kisebbségvédelmi kezdeményezést, amelynek során egy millió aláírást gyűjtöttünk Európa 19 országából. Ezt az EP-választások után fogjuk benyújtani, hiszen mi azt akarjuk, hogy Európa foglalkozzon a kisebbségvédelemmel, olyan törvényeket fogadjanak el, amelyek garantálják erdélyi magyarokként Romániában a jogainkat.” – fogalmazott.
A program a kultúrotthonban folytatódott
Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke is szólt a közelgő választások tétjéről, amely, elmondása szerint eddig nem volt ekkora jelentőségű számunkra: „Azt szeretnénk, hogy közösségünk tovább fejlődjön, minél több uniós támogatásban részesüljön. Meg kell védeni Európát. Meg kell védeni a keresztény Európát. Ha összefogunk anyaországi és erdélyi szinten is, akkor az Európai Néppárt második legnagyobb frakciójaként léphetünk fel a magyar nemzeti ügyekért” – mondta. Említést tett a nemrégiben lezajlott, a Pro Economica Alapítvány által kiírt pályázatokról is, amelybe nem kevés szentmátéi lakos is bekapcsolódott.
Szentmáté község a magyarországi Alsózsolca városával áll testvér-települési kapcsolatban 2012 óta. Az eseményen jelen volt Alsózsolca polgármestere is, Szilágyi László, aki kihangsúlyozta a testvérkapcsolat eredményeit, amelyek főként a fiatalokra hatnak, de nem csupán, hiszen évente szerveznek közös kirándulásokat. Valójában fontos az összetartozás a közösségek között, és ennek érdekében együtt megtesznek mindent. Csak akkor fogunk tudni eredményeket elérni, ha ezt az összetartozást erősíteni tudjuk - vélekedett.
Toók Katalin, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei nőszervezetének elnöke zárta a beszédek sorát, aki főként a teremben ülő hölgyekhez szólt, azzal a kéréssel, hogy „a választások napján mindenki fogja karon társát és szavazzanak a tulipán jelöltjeire.”
Az ünnepi műsor első fellépője a 2009-ben alakult tekei Tulipán néptánccsoport volt, amelynek tagjai, 1-12 osztályos tanulók, nyárádmenti táncokkal szórakoztatták a jelenlevőket. Táncoktatójuk a szászrégeni Simon Szabolcs, aki három éve tanítja Tekében a magyar néptáncot. A csoport támogatója Székely Botond, Kiss Ilona és Mihálci János. Őket követte a tíz évvel ezelőtt létesült néptánccsoport, a besztercei Vadrózsa. Fő célja ennek a néptáncmozgalomnak az, hogy megteremtse azt a helyet, ahol már a gyermekek tiszta forrásból tanulhatják néptáncainkat, népdalainkat és szokásainkat. Az előadás záróakkordjaként a zselyki Hagyományőrzők tánccsoport lépett színpadra, akik egy zselyki bálmulatsággal készültek. Volt ott seprűtánc, pálinkaégetés, ágytörő és sok, sok jókedv. A seprűtánc lényege, hogy a seprűs által kiválasztott férfiaknak mindent utána kell csinálniuk, ha nem, hát kapnak a hátukra. Az ágytörő pedig azt jelentette, hogy a mulatságból túl hamar hazamenő férfiakat kiszedték az ágyból, kötéllel megkötötték, visszavitték a bálba, kiadták a büntetését, aztán egy kis fájdalomdíjat is kapott az égetett pálinkából. A pálinkaégetés is a zselykiek találmánya. Pálinkát, cukrot és vizet összevegyítettek, meggyújtották és addig égették, amíg a szesz elpárolgott, majd melegen megitták és azt mondták, segít kijózanodni.
A zselyki Hagyományőrzők előadása
Az est hagyományos, hajnalig tartó farsangi mulatsággal zárult, ahol a talpalávalót a Csigás Banda biztosította. A belépés az egész napos esemény bármelyik programjára ingyenes volt.
Fotók: Máthé Loránd
