A felmérés péntek délelőtt közzétett első eredményei szerint az európaiak 68 százalékának határozott meggyőződése, hogy hazájának előnyére vált a csatlakozás, ez a legmagasabb érték 1983 óta.
Mint írták, a demokratikus legitimáció szempontjából még jelentősebb, hogy meredeken, március óta 7 százalékponttal emelkedett azoknak az aránya, akik úgy vélik, számít a véleményük az EU-ban (56 százalék).
A májusi európai parlamenti választáson - az öt évvel ezelőtti előzőhöz képest - 7 százalékponttal, 50,6 százalékra emelkedett a részvételi arány, ez volt 1994 óta a legmagasabb. A legnagyobb növekedést Lengyelországban (+22 százalékpont), Romániában (+19), Spanyolországban (+17), Ausztriában (+15) és Magyarországon (+14) mérték.
A fiatalok körében 50 százalékkal nőtt a részvételi arány. A 24 évesnél fiatalabb válaszadók 42 százaléka mondta azt, hogy szavazott, ez az arány 2014-ben még csak 28 százalék volt. Hasonlóan erős volt a részvételi arány a 25-39 éves korcsoportban: 12 százalékponttal, 35-ről 47 százalékra nőtt 2014-hez képest.
A megkérdezettek 52 százaléka arról számolt be, hogy állampolgári kötelességérzetből ment el voksolni, míg 25 százalék azért, mert támogatja az EU-t, 18 százalék pedig azért, mert változást kívánt elérni.
A választók elsősorban a gazdaság (44 százalék), a klímaváltozás (37 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37 százalék) témáját tartották döntőnek a szavazás során. A válaszadók tizenhat országban a gazdaságot és a növekedést, nyolc országban az éghajlatváltozást nevezték meg a legfontosabb kérdésként.
“Az állampolgárok elsősorban azért vettek részt ezen a választáson, mert szilárdan támogatják az uniót, és meggyőződésük, hogy a véleményük számít az EU-ban" - hangsúlyozta David Sassoli, az Európai Parlament új elnöke.
