A brit lap értesülései szerint Michael Ellam, az Egyesült Királyság főtárgyalója azt javasolta, hogy Nagy-Britannia ismét csatlakozzon az EU egységes árupiacához. Ez lehetővé tenné, hogy a brit vállalatok vám- és ellenőrzésmentesen értékesítsék termékeiket az uniós piacokon, cserébe azért, hogy London alkalmazza az EU jelenlegi és jövőbeli szabályozásait.
A brüsszeli tisztségviselők azonban elutasították a kezdeményezést, mivel a brit kormány továbbra is ragaszkodik Keir Starmer miniszterelnök egyik legfontosabb „vörös vonalához”, nem kívánja visszaállítani az uniós állampolgárok szabad letelepedési és munkavállalási jogát az Egyesült Királyságban.
Az Európai Unió már a Brexit-tárgyalások idején is következetesen azt képviselte, hogy az egységes piac teljes körű előnyei csak a személyek szabad mozgásának elfogadásával együtt biztosíthatók.
A The Guardian által elsőként ismertetett, majd a The Timesnak brit kormányzati források által is megerősített javaslatok a júliusra tervezett brit–uniós tárgyalások előtt készültek. A felek várhatóan egy új ifjúsági mobilitási programról, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági termékeknek az Ír-tengeren történő szállítását érintő ellenőrzések enyhítéséről is tárgyalnak majd.
A londoni kormány ugyanakkor ennél ambiciózusabb gazdasági együttműködést szeretett volna elérni. Az EU ugyan nyitott a szorosabb integrációra, de attól tart, hogy az Egyesült Királyság kedvezőbb elbánásban részesülne, mint egyes tagállamok.
Egy uniós diplomata a The Guardiannek úgy fogalmazott, ha az EU eltérne alapelveitől, és egy nem tagállam számára kedvezőbb feltételeket biztosítana, az komoly belső vitát indíthatna el az uniós együttműködés alapjairól.
A brit kormány egyik illetékese közölte, a következő brit–EU-csúcstalálkozót nyáron tartják meg, a pontos időpontot később jelentik be. Hozzátette, London egy „ambiciózus megállapodáscsomagról” tárgyal Brüsszellel, amely egyebek mellett egy egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) egyezményt, valamint a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összehangolását is magában foglalná. A brit kormány számításai szerint ezek az intézkedések évente akár 9 milliárd fonttal is növelhetik a brit gazdaság teljesítményét 2040-ig.
