Folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben
A Sanitas szakszervezeti tagok az adminisztratív és műszaki egészségügyi személyzet, azaz további 23 kórházi alkalmazott, 1800 közegészségügyi hatóságoknál dolgozó tisztségviselő, 1500 szociális munkás bérnövelését követelik. Ugyanakkor sürgetik a kórházi személyzethiány kérdésének, az asszisztensek gondjainak megoldását, de szeretnék elérni a szociális munkások jövedelemnövelését is.
Kolozsváron közel háromezer kórházi alkalmazott tiltakozott az igazságtalan helyzet ellen a város egészségügyi intézményeiben. „Húsz egészségügyi intézet személyzete hirdetett sztrájkot, a sürgősségi osztályokon természetesen teljes kapacitással zajlik a betegellátás, a többi részlegen viszont csak a tevékenység egyharmada biztosított. A legfőbb követelések a bérszakadékok felszámolására vonatkoznak, de szeretnénk, ha a különböző pótlékokat és különböző jogcímeken kifizetett jövedelmet a 2016-os alapfizetés függvényében számolnák ki, nem pedig a 2009-es bérezési rács szerint” – fogalmazott Ştefan Roman, a Sanitas Kolozs megyei elnöke. Hozzátette: az érintett felek nyitottak a tárgyalásra, és reméli a kedvező végkimenetelt, de addig a szakszervezeti tagok nem függesztik fel a sztrájkot.
Méltánytalanságok a nagy- és kisvárosi kórházakban
„A Boc-kormány bércsökkentését követően 800-1000 lejre csökkentették a béreinket. Tizenhat éve dolgozom lakatosként a fővárosi Floreasca kórházban, de a fizetésem a különböző bérpótlékokkal együtt csupán az 1500 lejt éri el. Szeretnénk, ha a törvényhozók arra is gondolnának, hogy nem győzzük a ránk háruló munkát, még pihenőszabadságra sem mehetünk, mert egyszerűen nincs helyettesítőnk” – nyilatkozta az egyik tiltakozó tegnap.
Nemcsak a különböző munkakörben dolgozó beosztottak közötti bérszakadék a jellemző, de a megyei és kisvárosi kórházak személyzetének jövedelme is igencsak eltérő nagyságú – mondta el lapunk kérdésére Kudor Kinga a bánffyhunyadi városi kórház nővére. „Egy egyetemi végzettséggel rendelkező, kisvárosban dolgozó egészségügyi asszisztens 1000 lejjel kisebb fizetést kap, mint egy azonos végzettségű nagyvárosi kórházban dolgozó kollégája, miközben ugyanazt a munkát végzi. Az ilyen igazságtalanságok ellennünk tiltakozunk, szeretnénk, ha nem diszkriminálnák a kórházi alkalmazottakat az egészségügyi intézmény területi elhelyezkedése alapján” – fogalmazott az asszisztens.
A minőség rovására megy a túl nagy bérszakadék
„Össze kell hangolni az egészségügyben dolgozók fizetését, mert aránytalanul nagy eltéréseket eredményez a mai rendszer” – adott hangot felháborodásának Cseke Attila parlamenti képviselő tegnap a sztrájk kapcsán. Az RMDSZ Bihar megyei szenátorjelöltje kiemelte, jogos a felháborodás, hiszen az egészségügyi dolgozók bérkiegyenlítéséről szóló rendelet nem vonatkozik a rendszerben dolgozó összes munkatársra. „Meg kell tudni oldani a kisegítő személyzet bérezési problémáit is. Túl nagy a bérszakadék, amely a kisegítő személyzet, illetve a kórházigazgató és kisegítő személyzet között merül fel, és ez nagyon sokszor az ellátás minőségének rovására megy” – tette hozzá az egykori egészségügyi miniszter.
Cseke Attila megemlítette, hogy az RMDSZ tavaly olyan többpárti egyezményt javasolt, amely szakaszosan, évente növelte volna a nemzeti össztermékből juttatott százalékos összeget az egészségügyben. „Fokozatos növekedést javasoltunk mindaddig, amíg elérjük a hat százalékot, ezzel párhuzamosan pedig meg kellene vizsgálni, melyek azok a területek, ahová ezek a többletforrások kerülhetnek” – számolt be, rámutatva a bérek kiegyenlítésére felmerülő témaként. „Amikor a minisztériumot vezettem, 2010-ben kiemelt jelentőségű infrastrukturális beruházásokat kezdeményeztünk a négy határmenti megye esetében. Szatmár, Bihar, Arad és Temes kiemelt infrastrukturális finanszírozásban részesült abban a két évben, pontosan azért, mert ezekből a megyékből sokkal több beteg megy át Magyarországra, miközben a betegnek és a romániai egészségügynek is az elsőszámú érdeke, hogy amit lehet, itthon oldjon meg. Sajnos, az a program leállt, amikor az RMDSZ kikerült a kormányból, utódaim már nem tartották szükségesnek a további fejlesztéseket” – fejezte ki sajnálatát Cseke Attila. Hozzátette: a hangsúly a megfelelő infrastruktúra kiépítésén volt, a vidék felzárkóztatásán.
A volt tárcavezető összegzésként úgy fogalmazott: a minisztérium az elmúlt pár évben elvesztette a koordinációs készségét, ami szerinte egyáltalán nincs rendjén, hiszen a szaktárca feladata az egészségügy szakmai irányítása.
Eredménytelen tárgyalások, folytatódik a sztrájk
