A béremelési követeléseiket a parlament teljesítheti hétfőn. A képviselőházi munkaügyi szakbizottságban elfogadták, hogy az egészségügyben dolgozóknak a pótlékait nem a 2009-es béreikhez képest, hanem az alapfizetésükhöz mérten fogják kiszámolni, ami a munkaügyi minisztérium szerint 1,125 milliárd lejes többletkiadást jelent. A honatyák nem csak az egészségügyben dolgozók bérét, hanem a közoktatásban dolgozókét és az egészségbiztosító pénztár alkalmazottaiét is megemelték. Dacian Cioloş miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a költségvetés ennyi plusz kiadást nem bír el.
A Sanitas szakszervezet bejelentette, ideiglenesen felfüggeszti a sztrájkot, miután a munkaügyi bizottságban elfogadták a bérezési törvény módosításait. A 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet módosításai esetén a legtöbb honatya elkötelezettnek mutatkozott amellett, hogy a szervezet által javasolt módosításokat a plénumban is megszavazza. Marius Sepi, a Sanitas első alelnöke azt mondta, elégedett, hogy a szakbizottságokban dolgozó honatyák – köztük a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a nemzeti kisebbségek képviselői – teljes egészében megszavazták a szakmai szövetség javaslatait. Hangsúlyozta, az egészségügyi sztrájkot akkor folytatják, ha a törvényt hétfőn nem a bizottságokban elfogadott formában fogadja el a képviselőház.
A sztrájk beszüntetésében szerepet játszott az is, hogy tegnap Bukarestben és Jászvásáron elrendeltek egy földrengés esetén történő mentési szimulációs akciót, amelyben a kórházaknak is részt kellett venniük. A szakszervezet közleménye szerint azt is figyelembe vették, hogy az állami egészségügyi rendszer már így is akut munkaerőhiányban szenved, így a betegeknek amúgy is várniuk kell gyakran, s a sztrájk folytatásával még hosszabb várakozásra kényszerítették volna a betegeket. Az egészségügyi minisztérium kedden jelentette be, hogy bíróságon támadta meg a Sanitas munkabeszüntetését, így a bíróság dönt majd arról, hogy a sztrájk törvényes vagy törvénytelen volt.
A képviselők meglehetősen adakozó kedvről tettek bizonyságot, hiszen az egészségügyben dolgozók mellett az egészségbiztosítási pénztár alkalmazottainak a bérét is 25 százalékkal emelnék. Legalábbis erről döntöttek az illetékes szakbizottságokban. A tanügyisek is 15 százalékos béremelést kaptak. Az emelés a pedagógusok mellett a kisegítő személyzetre is vonatkozik. A szociális munkásoknak is 15 százalékos béremelést szavaztak meg. Minderről várhatóan hétfőn kell döntenie a képviselőház plénumának, miután tegnap döntőképesség hiányában felfüggesztették a parlament alsóházának munkálatait még mielőtt a végszavazásra került volna sor.
Dacian Cioloş miniszterelnök kijelentette, a parlament által az elmúlt hónapokban elfogadott kiadásnövelő intézkedések összesen 9 milliárd lejjel terhelik meg az állami költségvetést, ami vagy az államháztartási hiány növeléséhez vagy a közberuházásokra fordítandó összegek csökkentéséhez vezet. A kormányfő szerint nem új a jelenség, hiszen választások előtt a parlament általában megszavaz olyan béremeléseket, amelyek nem alapulnak reális és fenntartható számításokon. Cioloş szerint a 9 milliárd lej a bruttó hazai termék több mint egy százalékának felel meg. Mint ismert, Románia 3 százalékos GDP-hiányt vállalt idénre. Cioloş szerint az államháztartási hiány további növelése katasztrofális következményekkel járna, és gyakorlatilag ugyanazt a hibát követné el hazánk, amit a nemzetközi gazdasági válság kirobbanása előtt is el elkövetett. A kormányfő szerint az egységes béremelések azért sem jók, mert továbbra sem oldják meg a közszférában tapasztalt bérezési egyenlőtlenségeket, amelyeknek megszüntetéséért egyebek mellett az egészségügyben dolgozók is sztrájkoltak.
