Szilvássy Carola receptjei a szombati szakácsversenyen
Nagy volt a sürgés-forgás szombaton a Kolozsvári Református Kollégium keretében működő szakácsiskola konyháján: készült a főétel, a krumplifánk, uborkás szelet. A nehéz feladat ellenére (Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola kivételes receptjeit kellett „életre kelteni”) a versenyre nevező, különböző településekről érkező hat csapat állta a sarat, és megpróbált a ládájában található alapanyagokból főúri étkeket varázsolni, csak most nem egy irodalmi szalon vendégeinek, hanem a szakértő zsűrinek, a résztvevőknek, na meg a kíváncsiskodóknak főztek. Fiatal koruk ellenére a szakácspalánták otthonosan mozogtak a konyhában és bár a zsűri mesterszakácsai szerint van még mit tanulniuk, akadt köztük olyan tehetség is, aki 5-6 év múlva akár saját konyhát is vezethet.
Nem tudnak az ország magyar szakácstanoncainak szóló versenyről, éppen ezért hagyományteremtő céllal szervezték meg a szombati eseményt – tudtuk meg Nagy Tibortól, a szakiskola igazgatójától, aki szerint nem volt könnyű megteremteni a versenyfeltételeket, de ehhez képest láthatóan mindenki jól érezte magát, és nem gátolta a csapatokat, hogy villanyrezsót kellett használniuk a főzéshez, vagy hogy a húsok elkészítéséhez csak egyetlen sütő állt rendelkezésre.
Narancshéj- és mazsolatorta, csupa finomságok
– Kétfős csapatok jelentkezését vártuk, hogy a három versenyfeladatra elég legyen számukra a rendelkezésre álló három óra. A főétel, az uborkás szelet krumplifánkkal adott volt, de az elkészítendő desszertek receptjei közül a helyszínen sorsoltak – magyarázta az iskolaigazgató. Az almabesamel, a narancshéj torta, a nyers csokoládékrém, a széna-szalma, a vaníliafánk, a chocolade-os szilva, a mazsolatorta, a kirántott almás palacsinta, a kitűnő kuglóf és részeg ananászok receptjeit jelölték meg a lehetséges versenyfeladatok között. Az első versenyen hat iskola képviselteti magát: a csíkszeredai Joannes Kajoni Szakközépiskola, a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskola, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Líceum, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a kolozsvári Református Kollégium.
Szakértelemmel készültek az ínycsiklandozó fogások
A Carola Egyesület elsőszámú célja, hogy Szilvássy Carola emlékét és példaértékű életművét valamilyen szinten visszahelyezze a köztudatba. Éppen ezért decemberben előadást tartottunk a Református Kollégiumban az Örökségünk őrei versenyben résztvevő csapatnak, akik a kolozsvári Bornemissza-Szilvássy házat fogadták örökbe – mesélte Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Carola Egyesület elnökségi tagja. – Fölvázoltuk Karola pályáját, és azokat a területeket, amelyen a diákok tevékenykedhetnek. Felvetettük a filmet, a színházat, beszélgettünk Carola szépségreceptjeiről is, és persze a receptes könyvről is szó esett. Közben megtudtuk, hogy a kollégium munkatársai egy szakácsverseny megszervezésén gondolkodnak, így a gasztronómia vonal is hangsúlyos szerephez juthatott – részletezte a két intézmény együttműködésének történetét. – Fontos, hogy az erdélyi konyhának, a gasztrokultúrának ez a kifejezetten jó ága eljusson a fiatalokhoz. Nem zsíros, nem egészségtelen, megfőzhetetlen ételekről van szó, hanem olyasmikről, amelyek akár a mostani trendekhez is alkalmazhatóak lehetnek. De hogy érthető legyen, miért nemzetközi, miért felvilágosult receptek a Carola receptes könyvében találhatók, jobban kell ismernünk Carola egész lényét, és azt a kultúrát, amit magába szívott – fogalmazott Szebeni Zsuzsa, aki a versenyt megelőzően előadásában ismertette Szilvássy Carola kivételes személyiségét, életútját.
Tapasztalatszerzés a Carola-féle receptekkel
Barabás Réka és Császár Annamária a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szakácsosztályából érkezett a versenyre, hogy tapasztalatot szerezzen. – Nem ismertük a Carola-féle recepteket, de hazai terepen kipróbáltuk a felkészítőnk útmutatásai szerint, így nem okozott nagyobb nehézséget az ételek elkészítése. A főétel elkészítése nem volt nehéz, a krumplisfánkra kellett kicsit jobban odafigyelni, hogy ne legyen túl lisztes a tésztája. A desszertek közül pedig a nyers csokoládékrém jutott nekünk, és az nagyon egyszerű volt – mondta Barabás Réka. – Összeszokott csapat vagyunk, nagyon jó Rékával dolgozni. Amikor először megláttuk a recepteket, azt hittük, hogy külföldi ételek, de nagy meglepetésünkre kiderült, hogy nem. A felkészülés során akadt olyan, amelyiknek nagyon könnyen ment az elkészítése, meg olyan is, amit nagyon elrontottam, de a versenyfeladatnak szerencsére a könnyen elkészíthető nyers csokoládé-krémet kaptuk – mesélt az élményekről Császár Annamária.
Hasznos tanácsokból is bőven kijutott a versenyzőknek
Gherman Anamaria és Szalai Szilvia Krisztina hazai terepen dolgozhatott, hiszen mindketten a kollégium szakácsosztályának diákjai. Beismerték: előnyt jelentett számukra a hazai terep, és a főételt is sokszor elkészítették már, úgyhogy az nem jelentett nagy kihívást számunkra. A desszert kisorsolásánál is szerencséjük volt, mert a rántott almás palacsintát kellett elkészítenünk, amire titkon vágytak. – Minden desszertet elkészítettünk a versenyt megelőzően, és a széna-szalma bizonyult a legnehezebbnek. Nagyon finomak, csak az elkészítési folyamatuk nehéz. Az almás palacsintánál például arra kellett jobban figyelnünk, hogy ne égessük oda a palacsinta prézli bevonatát. Az is nehezítette a kisütést, hogy zsírt, nem pedig olajat használtunk hozzá – mesélték. A recept egyébként első látásra egyszerűnek tűnik, a lesütött hígpalacsintákat párolt alma, rumos mazsola töltelékkel kell megtölteni, majd prézliben kisütni.
A gasztrokulturális vonalra is figyeltek
A zsűri tagjai Vass Róbert mesterszakács, Urogdi Csaba Attila mesterszakács, Balázs András, a Culina Nostra catering cég menedzsere, Farkas Adrienne szerkesztő, a Carola Egyesület elnökségi tagja és Szebeni Zsuzsa különböző szemszögből értékelte a munkafolyamatot, na meg az elkészült fogásokat. Míg a mesterszakácsok szigorú szakmai szempontok alapján segítették az ifjú szakácspalántákat, a Carola Egyesület tagjai a gasztrokulturális vonalra figyeltek oda jobban, Balázs András pedig a csapattagok közti kommunikációt figyelte.
Nagy a sürgés-forgás a konyhában
Hasznos tanácsokkal is bőven ellátták a verseny résztvevőit a mesterszakácsok. Vass Róbert az élelmiszerpazarlás mellőzésére figyelmeztetett. – Feladata mindenkinek, hogy minél kevesebb ételt, minél kevesebb alapanyagot prédáljon el. Tekintsünk erre kihívásként, próbáljuk kitalálni, hogy az eddig általunk kidobásra ítélt maradékokat mire lehetne még felhasználni. Például a gombának a szára is fogyasztható, a fiatal csiperke gombát fölösleges meghámozni, a jól megtisztított gyökérzöldségek héjából pedig nagyon jó alaplevet lehet főzni – adott tippeket a tudatos konyhaművészethez. A főétel kapcsán megjegyezte, hogy a szalonna pirításából kinyert zsiradékot is nyugodtan felhasználhatták volna sütéshez, mert annak idején a főúri konyhákban sem tettek másképp.
Urogdi Csaba Attila azt említette, hogy a versenyzők nem kóstolták meg az ételeket főzés közben, emiatt akadtak a feltálalt fogások között ízetlenek és túlsózottak is, holott a fűszerezés könnyen korrigálható lett volna. De azt is elmondta, hogy a húst valamilyen szósz kíséretében ajánlott feltálalni. A díj nélkül távozó csapatoknak pedig azt tanácsolta, hogy ne adják fel a szakmát egy kezdeti nehézség, esetleges sikertelenség esetén, mert csak sokéves tapasztalattal válhat valakiből jó szakember.
Az első díjat a csíkszeredai Joannes Kajoni Szakközépiskola diákjai, Ferencz András és Szabó Bence érdemelte ki, a második díjat a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium diákjai, Páll Ferencz és Ivácson Rebeka kapta, harmadikok pedig a Református Kollégium diákjai, Gherman Anamaria és Szalai Szilvia Krisztina lettek. De mindenki részvételi oklevéllel és hasznos tapasztalatokkal térhetett haza.
