Az Agerpres hírügynökség arról számolt be, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik európai parlamenti képviselőjét, Adina Văleant az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) választotta elnökévé szerdán. Adina Vălean 2007 óta tagja az EP-nek, a korábbi törvényhozási ciklusokban volt már a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elnöke, és az EP alelnöki tisztségét is betöltötte.
Winkler Gyula már a korábbi törvényhozási ciklusban is az INTA alelnöke volt. A szakbizottság alakuló ülését követően a politikus hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy újra megválasztották a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság alelnökévé, de ez ugyanakkor hatalmas kihívást is jelent. Mint mondta, a globális kereskedelem rendkívül ingadozó és kiszámíthatatlan időket él, ezért az INTA szakbizottság kiemelkedően fontos szerepet játszik az Európai Unió (EU) döntéseiben.
Szerinte biztosítani kell, hogy a globalizáció mindenki számára előnyt nyújtson, és az európai iparágak, általában véve a mi gazdaságunk a nemzetközi piacon védelmet kapjon a tisztességtelen versennyel szemben. „A kis- és középvállalkozók érdekeinek elősegítéséhez kívánok hozzájárulni, hiszen ezeknek jobban ki kell használniuk az EU által megkötött kereskedelmi egyezmények előnyeit. A kereskedelemnek valóban magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyeket kell létrehoznia. Végezetül, mindezek a célkitűzéseknek Közép- és Kelet-Európában is meg kell valósulniuk” – idézi Winkler Gyulát az RMDSZ közleménye. A szerdai alakuló gyűlésen arról is döntöttek, hogy az INTA szakbizottsági elnöki tisztségét a továbbiakban is Bernd Lange (Németország, S&D) EP-képviselő tölti be.
Az EP szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. A tájékoztatás szerint Deutsch Tamás a költségvetés-ellenőrző bizottság (CONT) negyedik alelnöke lett, Gál Kingát a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság (SEDE) második alelnökének választották, Ujhelyi István szocialista képviselőt pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága (TRAN) harmadik alelnökének nevezték ki. A képviselők több szakbizottság esetében is későbbre halasztották az alelnökökről szóló szavazást. A Fidesz-KDNP képviselői egyébként az EP mind a 22 szakbizottságában helyet szereztek.
Az EP eljárási szabályzata alapján az EP plenáris ülése – a házbizottságként működő, úgynevezett Elnökök Értekezletének javaslata alapján – határozza meg az egyes bizottságok alelnökeinek a számát. Egy parlamenti szakbizottságnak jellemzően négy alelnöke van. A szabályzat szerint az egyes bizottságok elnökségének a parlamenti erőviszonyokat kell tükröznie. Nem lehetséges például csak nőkből vagy csak férfiakból álló elnökséget felállítani, vagy nem jöhet az egyes bizottságok összes alelnöke egyetlen tagállamból.
Az EP-nek 22 állandó bizottsága van, ezek sorrendben: külügyi (AFET), emberi jogi (DROI), biztonság- és védelempolitikai (SEDE), fejlesztési (DEVE), nemzetközi kereskedelmi (INTA), költségvetési (BUDG), költségvetés-ellenőrzési (CONT), a gazdasági és monetáris ügyekkel (ECON), foglalkoztatási és szociális ügyekkel (EMPL), környezetvédelemmel, közegészségüggyel és élelmiszer-biztonsággal (ENVI), ipar, kutatás és energiaüggyel (ITRE) foglalkozó szakbizottságok, a belső piacért és fogyasztóvédelemért (IMCO), a közlekedésért és idegenforgalomért (TRAN), a regionális fejlesztésekért (REGI), a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért (AGRI), a halászatért (PECH), a kultúráért és oktatásért (CULT), a jogi ügyekért (JURI), továbbá az állampolgári jogokért, és a bel- és igazságügyért (LIBE), az alkotmányos ügyekért (AFCO), a nők jogaiért és az esélyegyenlőségért (FEMM) felelős bizottságok, valamint a petíciós bizottság (PETI).
Fidesz-KDNP-ellenzéki csörte
A Fidesz-KDNP szövetség listájára szavazó magyar választópolgárok arculcsapása az, amit az ellenzéki EP-képviselők Brüsszelben műveltek – hangsúlyozta közleményében a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja. A Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum és az MSZP képviselői a demokrácia alapszabályait vették semmibe, amikor megpróbálták megakadályozni, hogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoport tagjai betöltsék a választási eredmények szerint nekik járó szakbizottsági alelnöki helyeket – fogalmazott a közlemény. Járóka Lívia múlt heti EP- alelnökké választása után a baloldali képviselők kísérlete azonban kudarcot vallott, a magyar néppárti küldöttségnek újabb fontos vezetői tisztségeket sikerült megszereznie – mutatott rá a nyilatkozat.
Mint ismeretes, a fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a DK képviselőjét is alelnökévé választotta az EP. Járóka Líviát, aki már 2017 vége óta alelnök, és akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra, 349 szavazattal választották újra a strasbourgi plenáris ülésen. A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg – utóbbi viszont nem támogatta szavazatával magyar képviselőtársát.
Fotó: Rohonyi D. Iván
