A bécsi távhőszolgáltató 440 ezer bécsi háztartást lát el, ami azt jelenti, hogy a kétmilliós fővárosban minden negyedik ember távhővel fűt. A szolgáltató bejelentette, hogy ősztől gyakorlatilag duplájára emeli a távfűtés árát. A cég a gázárak növekedésével indokolta a döntést.
A távfűtés ára a következő fűtési szezonban 92 százalékkal emelkedik, ami egy átlagos bécsi háztartás számára 45 euró. A válságot nehezíti, hogy a bécsiek több mint fele önkormányzati bérlakásban él, a legtöbbször nehéz anyagi körülmények között, így őket különösen nehéz helyzetbe hozza a drasztikus áremelés.
A várható drágulás politikai vitákat generált Ausztriában. A néppárti pénzügyminiszter, Hartwig Löger bírálta a távhőcég áremelési terveit. Szerinte az államhoz kötődő vállalatok, a városok és azok cégei nem profitálhatnának a válságból. Bécs szocialista polgármestere, Michael Ludwig támogatást ígért a fogyasztóknak.
Szlovákiában a gázszolgáltató bejelentette, hogy jövőre árat emel. A fogyasztóknak augusztusig el kell eldönteniük, hogy milyen hosszú hűségidőt vállalnak a szolgáltatóval. Aki csak egyéves szerződést köt velük, az januártól 60 százalékos emeléssel számolhat. Szlovákiában a háztartások 94 százaléka használ földgázt, vagyis a drágulás szinte minden családot érint.
Görögországban is drámai a drágulás az energiapiacon. Ott egyre több lakásban lekapcsolta a szolgáltató az áramot, mert a tulajdonosok nem tudták fizetni a számlát. A görög vízszolgáltató is beépítette az inflációt az áraiba.
A dán energiaügynökség arra hívta fel a figyelmet, a gázpiac szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy valódi ellátási válság alakulhat ki. A Németországon keresztül szállított orosz gáz kulcsfontosságú a dán ipar számára. Ugyanakkor a jelenlegi energiaválsággal sújtott időkben sokat spórolhatnak a dánok, például a kevesebb meleg víz használatával.Az energiaügynökség ugyanakkor azt javasolta: nyáron az emberek a szabadban szárítsák ruháikat, valamint a tél beállta előtt ellenőrizzék házaik megfelelő szigetelését.
