Herman Ottó munkájának nyomai fellelhetők az Állattani Múzeumban
Sok mai erdélyi magyarnak nincs tudomása arról, hogy újkori történelmünkben ki volt Herman Ottó. A neves természettudós, zoológus, néprajzkutató, régész 1864–1871 között az Erdélyi Múzeum-Egylet által létrehozott kolozsvári Állattár munkatársaként dolgozott. Az intézmény jogutódja a ma is működő Állattani Múzeum, amelynek alapításához Herman Ottó gyűjtései és tudományos tevékenységei meghatározóan hozzájárultak, gyűjteményének egy része jelenleg is megtekinthető az intézményben. A felvidéki születésű, szász eredetű tudós pozitívan viszonyult az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz, majd a kiegyezést követően sokrétű tudományos építőmunkát végzett. Életművének megőrzése érdekében tegnap az Állattani Múzeum épületének előcsarnokában emléktáblát avattak. Az ünnepi eseményen és az azt követő tanácskozáson hazai és magyarországi intézetvezetők, kutatók, oktatók vettek részt.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem és az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság közös rendezvényén, amelyet a Magyar Földművelésügyi Minisztérium és a Herman Ottó Intézet támogatott, avatóbeszédek méltatták Herman Ottó életművét. Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter vázolta az autodidakta módon sokoldalú tudóssá vált ünnepelt pályáját: Miskolc környékén szerette meg a természetet, főként a madárvilágot, és pályafutása során a Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, országgyűlési képviselő, aki elkötelezettje maradt a természettudományoknak.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
