Hatáskörei közé tartozik megkérdőjelezhetetlenül a vizsgálóbizottság létrehozása, amit ebben az esetben meg is tett. Márpedig ha a parlament valakit meghív meghallgatásra, akkor az illetőnek meg kell jelennie a testület előtt, mert ezt mondják a törvények. Ezt az alkotmányos kötelezettséget ismeri minden bizonnyal George Maior, a belföldi hírszerzés volt elnöke, aki minden további nélkül jelentkezett a testület előtt annak ellenére, hogy jelenleg Románia amerikai nagykövete, tehát nem a második utcasarokról kellett befáradnia a parlamentbe.
Kövesi azonban ezt a kötelezettséget elmulasztotta, és újabb arrogáns viselkedésmódja tovább erősíti azt az egyre terjedő meggyőződést, miszerint az igazságszolgáltatás elszámoltathatatlan, érinthetetlen hatalmi ágnak tekinti magát, amely szembe mehet az alkotmánnyal, mit sem törődve a jogállamiság kereteivel. Bizonyára az igazságszolgáltatás függetlensége felé az elmúlt tíz évben tett lépések pozitív változásokat eredményeztek, és sokaknak nem tetszik, hogy az igazságszolgáltatás elkezdte végezni a dolgát. A politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni az igazságszolgáltatást, főleg az ügyészséget, ami szintén visszaélésnek számít. De ezt az igazságtalanságot nem lehet megtorolni újabb igazságtalansággal, alkotmánysértéssel.
A szabályok fölötti könnyed átjárás nem segíti a jogállamiság megszilárdítását, hiszen azt üzeni, hogy aki hatalmi pozícióban van, bármit megtehet büntetlenül. Kövesi most éppen ugyanazt csinálta, mint a kilencvenes évek rablógazdálkodását kihasználó üzletember-politikusok, akik a szabályokra fittyet hányva azt tettek, amit jónak láttak, nem vettek figyelembe törvényes, alkotmányos előírásokat, ne adj Isten jogszokásokat. Az elveket kidobandónak tekintették, márpedig ezek nélkül sikeres korrupcióellenes harcot sem lehet folytatni.
