Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt főügyésze, Laura Codruta Kövesi külföldön folytatja majd szakmai pályafutását, és nem akárhol, és nem akármilyen tisztségben: őt tartják a legesélyesebbnek az európai unió főügyészi tisztségére. Hét éven keresztül, jövőtől kezdődően.
Ezelőtt két évvel döntött úgy az unió tizenhat tagállama, hogy szorosabban kíván együttműködni az EU-n belüli csalás elleni küzdelemben, jelenleg pedig huszonkét tagállam támogatja az Európai Unió Ügyészség létrehozását, amelynek célja: olyan bűncselekmények kivizsgálása, amelyek megkárosítják az unió költségvetését (sikkasztás, korrupció, pénzmosás, határokon átnyúló áfa-csalás). Az intézmény jövőre kezdené el a működését, együttműködne az országok nemzeti hatóságaival, illetve olyan európai intézményekkel, mint az Eurojust meg az Europol. Az európai ügyészség élén főügyész áll majd, feladata az intézmény tevékenységének megszervezése, működésének felügyelete. Erre a főügyészi tisztségre az Európai Unió Tanácsa 24 jelentkezést fogadott el és elemzett, majd 11 jelentkezőt hallgatott meg. A további rostát követően már csak három jelölt maradt, közülük kerül ki a leendő főügyész, az Európa Tanácsnak és a parlamentnek legkésőbb márciusig kell döntenie erről. Tehát az első három jelölt közé jutott be Laura Codruta Kövesi, és egyre nyilvánvalóbbá kezd válni, hogy ő a legesélyesebb a két másik kollégájával, egy franciaországi és egy németországi ügyésszel szemben.
Kövesi jelölése és sikeres menetelése az európai főügyészi karosszék irányába – miután itthon úgymond megszabadultak tőle “felszabadítva” alóla a korrupcióellenes ügyészséget – éles vitát váltott ki Romániában megosztva a közvéleményt is. Amúgy ez a megosztottság már jó ideje fennáll, azóta, hogy kételyek merültek fel a DNA tevékenységének törvényessége, eredményessége, létjogosultsága kapcsán. Bár ezeknek a kételyeknek egy része visszaigazolódott, a közvélemény továbbra is fekete-fehéren viszonyul a DNA-hoz és volt vezetőjéhez: aki kétségbe meri vonni Kövesi bátorságát, sérthetetlen szakmaiságát, ügyészi tisztaságát és egyenességét, az csakis korrupt lehet, vagy falaz és egyetért a korrupt tisztségviselőkkel. Ugyanez érvényes a DNA-ra, tehát a korrupcióellenes ügyészséggel mint intézménnyel szembeni viszonyulásra is. Ez a hozzáállás most a Kövesi európai főügyészi aspirációjára is kivetül. Aki nem támogatja, az korrupt, és egy követ fúj a Kövesit ellenző, kritizáló – tehát korrupt - politikusokkal.
Az egyik Kövesi-ellenes politikus éppenséggel az igazságügyi miniszter, aki sajnos cseppet sem népszerű idehaza, de külföldön, az Európai Unió intézményeiben sem nézik jó szemmel. Amire már csak azzal is rászolgált, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereként a sokat kritizált igazságügyi törvénymódosítások kezdeményezője. És ő volt az, aki szembeszállt Kalus Johannis államfővel, és addig “erőszakoskodott”, amíg annak “menesztenie” kellett Kövesit. Valószínű, hogy szakmailag sem ő a legmegfelelőbb a miniszteri tisztségre – hiszen mindig van jobb is a jónál, a középszerűnél meg pláne.Tehát Tudorel Toader igazságügyi miniszter azt mondta, az uniós intézmények és vezetőik tájékozatlanok Laura Codruta Kövesi viselt dolgairól, valós szakmai képességeiről, az itthon véghezvitt törvénytelenségeiről, de ő mindezt majd a tudomásukra hozza. Azt nyilatkozta: ezek az információk el is jutottak az uniós illetékesekhez, persze nem tőle, hanem hazai igazságügyi szakmai szervezetek közvetítésével. Tény, hogy ezek után aztán egyre több, az unióban politikai súllyal rendelkező tisztségviselő jelentette be, hogy igenis támogatják Kövesit a főügyészi tisztség elnyerésében. Többek között az osztrák igazságügyminiszter állt ki tegnap mellette, és jelentette ki Bukarestben, hogy a három jelölt közül ő a legesélyesebb. Sőt, a Bundestag európai együttműködésért felelős bizottságának elnöke is leszögezte, hogy Németország valamint Franciaország akár meg is állapodhat abban, hogy közösen támogassák Kövesit az európai főügyészi tisztségre, annak ellenére, hogy mindkét országnak saját jelöltje is van. A német bizottság elnöke, Gunther Krichbaum arra is figyelmeztetett egy interjúban (mintegy jelezve, milyen jól ismeri a hazai viszonyokat), hogy Romániában a törvényeket úgy módosítják, hogy az a korrupt politikusoknak kedvezzen, ami már nem demokrácia. Egyébként Krichbaum találkozott is Toader igazságügyminiszterrel, s próbált hatni rá, hogy ne hátráltassa saját országának a jelöltjét, majd szó szerint idézte Toadert, aki azt mondta volna: hogy örülne, ha Kövesi velük is azt csinálná, mint amit itthon Romániában tett. A hazai közvélemény is kiállt Kövesi mellett, online aláírásgyűjtés formájában. Ami ugyan a megválasztását illetően semmit sem számít, de mégis jelzésértékűnek szánják a kezdeményezők: hadd tudják ott az unióban, miszerint a miniszter hazudozik, Kövesi pedig a korrupcióellenesség romániai bálványa. Tény, hogy néhány nap alatt közel nyolcvanezren aláírták a volt főügyész támogatását.
Hiába a hazai befeketítés, kerékkötés államhivatali meg politikai szinten, mert minden jel arra utal, hogy Kövesit igenis elismerik, értékelik és akarják az Európai Unió ügyészségének vezetőjeként. Azt innen nem tudhatjuk, vajon mit néztek, mit értékeltek a jelentkezőknél, és mivel volt ilyen kimagaslóan jobb a többihez viszonyítva Kövesi. Ennyire hatásos legyen a korrupció vádjával letartóztatott politikusok, miniszterek, elöljárók, bírók, üzletemberek nagy száma? Ennyire hatástalan legyen, hogy szintén nagy a száma az ártatlanul meghurcoltaknak, akiket több év pereskedés után felmentettek bizonyítékok híján, de tönkretettek szakmailag és magánéletileg egyaránt? Ennyire lényegtelenek lennének az egykori főügyész irányításával és/vagy tudtával elkövetett ügyészségi törvénytelenségek, visszaélések, amelyek utólag derültek ki és bizonyítattak be? A jogállamiságot és demokráciát féltő uniós vezetők szerint helyénvalóak a titkosszolgálattal megkötött illegális paktumok is? Meg az sem számít a tisztesség, megbízhatóság, őszinteség igényét hirdető és megkövetelő nyugati uniós tagországoknak, hogy Kövesi doktori dolgozata esetén (is) felmerült a plagizálás gyanúja, az ezt ellenőrző egyesület pedig kérné a doktori címének a visszavonását? Mindezek után jogos lehet az a felvetés: Kövesinek Brüsszelben is hasonló feladata lesz? Vagyis a kényelmetlen országok kényelmetlen politikusainak a kiküszöbölése?
