A törvénytervezet a közszolgálati rádió és televízió finanszírozásában jelentős szerepet játszó előfizetési díjak eltörlésére is kiterjed. Ez ellen tiltakoztak a függetlenségüket féltő közmédiumok, hazai és nemzetközi médiaszervezetek is, ám végül benne maradt a tervezetben, azzal az előírással, hogy a közmédia működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzösszegeket a kormánynak bele kell foglalnia az állami költségvetés tervezetébe.
A törvény ellen Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogást emelt, miszerint sértené az alkotmány több előírását az elfogadás módja, a választási kampánnyal összefüggő sietség. A taláros testület azonban megalapozatlannak minősítette és elutasította az óvást.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke szerint nem igaz, hogy a kezdeményezők nem kérték ki a kormány álláspontját, így nem sérült a hatalmi ágak különválasztásának elve, és ezúttal az sem jelentett alkotmányossági problémát, hogy a törvénytervezet beterjesztői nem rendelkeztek arról, miből fogják fedezni a kieső költségvetési bevételeket. Az alkotmánybíróság elnöke azzal érvelt, hogy a testület nem illetékes állást foglalni az ország adó- és gazdaságpolitikájának ügyében. Mindezek ellenére Johannis bejelentette: a közalkalmazotti béremelési törvényt ugyan kihirdette, a 102 féle díjról és illetékről szóló törvénytervezetet mégis visszaküldi megfontolásra a parlamentnek, mert úgy véli, alaposabban végig kell gondolni, hogy eltörlik-e a rádió- és tévéilletéket.
