Az intézmény közleménye szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bírói kar függetlenségének és alkotmányos státuszának gyengítésére irányul.
A legfelsőbb bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy nem kevesebb mint 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.
A bírák alkotmányos státusza nem kiváltság, hanem a jogállamiság és a demokrácia alapvető garanciája, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni - hívták fel a figyelmet a közleményben.
A kormány szerdán vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért, amely a második deficitcsökkentő csomag részét képezi. Parlamenti felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy jelenleg a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri. A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett - sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is jelentős összegű lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.
