Elszippantja Kolozsvár a környező városok munkaerejét

Borítókép: Kolozsvár túlfűtöttségének első jelei a forgalmi dugók a város bejáratainál (Rohonyi D. Iván/ARCHÍV)

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara által a Kolozs megyei városok elővárosi övezeteinek meghatározásáról végzett, nemrég közzétett tanulmányából (eredeti címe: Studiu de fundamentare privind definirea zonelor periurbane din judeţul Cluj în scopul realizării planului de amenajare a acestora) kiderül, hogy Kolozsvár vonzáskörzetéhez nem kevesebb mint 17 település tartozik, melyek közül a leglátványosabb demográfiai fejlődésen Szászfenes ment keresztül az elmúlt két évtizedben, 625%-os lakosságnövekedéssel. A város vonzáskörzetéhez nemcsak a Kolozsvár-közeli települések – Szászfenes, Apahida, Kisbács, Kolozs, Erdőfelek, Gyalu – tartoznak, hanem egészen távol eső falvak, községek is, mint Egeres, Ajton, Bonchida, Kajántó, Magyarkáján, Csürülye, Doboka, Magyargorbó, Zsuk, Tordaszentlászló és Tordatúr, ezek közül több nem része is a kimondott metropoliszövezetnek.

A 2011-es népszámlálási adatokból kiindulva a tanulmány készítői azt is megvizsgálták, a megye lakói közül hányan ingáztak az otthonuk és a munkahelyük között. Eszerint a megye aktív, alkalmazásban levő lakosságának – megközelítőleg 212 ezer személy – 20%-a, 54 300 személy dolgozik nem a lakhelyének megfelelő közigazgatási egységben; ezeknek a személyeknek az 52,53%-a a megyeszékhelyre ingázik.

A Kolozsvár vonzáskörzetébe tartozó 17 település lakói közül 2011-ben összesen 22 565-en dolgoztak más településen, mint ahol a lakhelyük van; közülük 19 770 személy naponta Kolozsvárra járt be dolgozni és átlagban 25 perc alatt értek el otthonuktól a munkahelyükre. Szászfenes aktív lakosságának az 52,06%-a, Kisbácsnak 42,04%-a, Apahidának 33,66%-a, Erdőfeleknek 31,2%-a, Kajántónak 29,11%-a ingázott naponta a kincses városba. Szám szerint ez azt jelenti például, hogy Szászfenesről naponta 7813-an jártak be dolgozni, ők átlag 11 perc alatt érték el a várost, Apahidáról 2606-an (16 perc), Egeresről 955-en (37 perc), Kisbácsből 2836-an (12 perc), Bonchidáról 608-an (29), Kajántóról 495-en (21), Erdőfelekről 797-en (13), Gyaluból 1044-en (27) stb. A tanulmány készítői ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a számok az elmúlt nyolc évben biztosan emelkedtek, viszont e változás mérésére nem állt rendelkezésükre adat.

A hatalmas ingázó-szám hátterében a gazdasági fejlődés és az ezzel járó demográfiai átalakulások állnak – ezeket járjuk körül a következőkben a BBTE tanulmánya, az Országos Statisztikai Hivatal és az Erdélystat.ro adataira alapozva, Szőcs Endre, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnökének – egyben Kolozs megyei tanácsosnak – a magyarázataival kiegészítve.

Kolozsvár nélkül a megye gazdasága összeomolna

Kolozsvár és Kolozs megye óriási gazdasági fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, a BBTE Földrajz Kara által készített tanulmány szerint a megyei szintű gazdasági növekedés 2002 és 2016 között ötszörösen haladta meg a bruttó hazai termék növekedésének arányát, ugyanakkor a munkavállalók száma is rendkívül megemelkedett sok más régióhoz képest. A gazdasági fejlődés a munkavállalók bérében is megmutatkozik, az Erdélystat legújabb statisztikájából például kiderül, hogy míg 2018 decemberében az országos egy főre eső nettó átlagkereslet 2957 lej, Erdélyben pedig 2701 lej volt, addig Kolozs megyében nettó 3303 lejt vittek haza átlagban az alkalmazottak.

– Kolozsvár gazdaságát növekedés jellemezte az elmúlt évtizedben, aminek csak részben oka a demográfiai gyarapodás. A térségben is azon trend érvényesül, hogy a lakosság egyre nagyobb aránya költözik urbánus övezetbe, így a népesség egyre nagyobb része koncentrálódik nagyobb városokba, illetve azok metropolisz övezeteibe. A népességnövekedést elsősorban nem a magas születési ráta eredményezi, hanem a térségbe történő masszív betelepedés, amelynek oka az új és jól fizetett munkahelyek, valamint a város adta lehetőségek, szolgáltatások és kulturális események. A másik oka a gazdasági növekedésnek, hogy Kolozsvár gazdasági struktúrája is átalakulóban van – a szolgáltatások egyre nagyobb részt képeznek a teljes értékteremtésből. Az utóbbi másfél évtizedben megjelent az IT szektor, amely arányaiban véve itt a legerősebb Romániában, és mivel az ebben a szektorban dolgozók bére jóval meghaladja a hazai átlagot, ez magával húz olyan további gazdasági szegmenseket is, mint a vendéglátóipar vagy az ingatlanpiac. Ez egy komoly, de trendszerű átalakulása a helyi gazdaságnak – magyarázta a fejlődés okait Szőcs Endre, az RMKT alelnöke.

Az említett új munkahelyeknek köszönhetően az alkalmazottak száma 2002 és 2016 között 21%-kal, 37 099 fővel emelkedett megyeszinten, 173 614 főről 210 713 főre – derül ki a Földrajz Kar tanulmányából. A munkavállalók többsége Kolozsváron dolgozik, ahol a 2002-ben mért 116 071-ről – a mintegy 14 év alatt – 161 610-ra nőtt az alkalmazottak száma. Ez 39%-ot jelent, ha tehát Kolozsvárt figyelmen kívül hagyjuk, akkor a foglalkoztatottak száma megyei szinten csökkent, nem nőtt. Mindez arra enged következtetni a tanulmány szerzői szerint, hogy Kolozs megye gazdasága Kolozsvártól függ. Ezt az állítást igazolja az is, hogy a megyében lakó munkavállalók több mint háromnegyede (76,7%) Kolozsváron dolgozik – ez 2002-ben a munkavállalók kétharmadára (66,8%) volt még csak érvényes –, ezek a személyek adják a napi 20 ezer ingázót is.

Kolozs megyei városok vonzáskörzetei (BBTE FÖLDRAJZ KARÁNAK TANULMÁNYA)

Szászfenes lakossága 652%-kal, a megyéé 3,1%-al növekedett

Ez a gazdasági fejlődés és a munkahelyek, munkavállalók számának rohamos növekedése óriási változásokat okozott a népesség szintjén, és Kolozs megye lakossága – az ország Észak-nyugati régiójában egyedüliként – állandóan növekedett az elmúlt évtizedben. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a megye posztkommunista időszakban mért népességi csúcsa 1992-ben volt, akkor 735 031 lakossal számoltak, ami 2007-re 706 855 fős mélypontra csökkent – a csökkenés hátterében a rossz gazdasági helyzet, az alacsony születési ráta és az elvándorlás állt. Ám 2007 után állandó növekedésnek indult a megye lakossága, 2007 és 2018 között 3,1%-kal nőtt, így tavaly 728 892 személy lakott Kolozs megyében. A tanulmány szerzői szerint a lakosság a közeljövőben túllépheti az 1992-ben mért csúcsot.

– Ha Kolozsvár végre tudja hajtani azon infrastrukturális fejlesztéseit, amelyek jobban be fogják csatornázni a város funkcionális övezeteit, akkor nem látom, hogy ez a növekedési trend középtávon, mondjuk 2030-ig megtorpanna – hangsúlyozta Szőcs Endre.

Ám a megye lakossága nem egyenlő arányban növekedett; Kolozsvár és környéke, főleg Szászfenes népessége gyarapodott nagy mértékben, a megye más városai, Dés, Szamosújvár, Torda vagy Bánffyhunyad korántsem ment át ilyen látványos fejlődésen.

Kolozsvár lakossága 1992 és 2018 között összesen 11 810 személlyel bővült, ami, főleg arányaiban mérve, elenyésző Szászfenes demográfiai változásaihoz képest. A megyében Szászfenes áll a demográfiai fejlődés élén: a községnek 1992-ben 5616 lakosa volt, 2018-ban viszont már 35 118, ami 625%-os növekedést jelent – a lakossága 29 502-vel növekedett, ebből 28 567 személy 2002 után költözött a településre. Hasonló növekedést mértek Kolozsvár metropoliszövezetének más településein is, így Apahidán (5882-vel nőtt a lakosság száma), Kisbácsban (3726), Gyaluban (1338), Bonchidán (507), Nemeszsukon (294).

A megye más városainak vonzáskörzetében is nőtt a lakosság száma, a Torda mellett Szinden 249-cel, Tordaszentmihályon (Mihai Viteazu) 225-el. Az Aranyosgyéres mellett található Aranyoslóna 208, a Dés közeli Kozárvár 174, a Szamosújvár melletti Szamosújvárnémeti 58 lakossal gyarapodott, ám azt hozzá kell tenni, hogy ezeknek a településeknek a növekedése a városmag (Torda, Dés, Aranyosgyéres és Szamosújvár) lakosságának csökkenésével járt, azaz összességében mérve e városok és vonzáskörzetük nem mentek át jelentős demográfiai változáson.

Nem a születési arány nőtt

Ahogy azt Szőcs Endre is kiemelte, a demográfiai növekedés a gazdasági fejlődés által a megyébe vonzott személyeknek köszönhető. A legtöbben, ahogy azt a demográfiai növekedés sugallja, Szászfenesre költöztek, míg Kolozsvárra 2002 és 2017 között hivatalosan 3355 személy költözött be. A városba betelepedők száma elsősorban a lakhatási viszonyok, a magas bérek illetve ingatlanárak miatt alacsony – sokan inkább az ingázást választották illetve a metropoliszövezet településeit.

A vándorlás jelensége a többi város övezetében is megfigyelhető, ám ezekre a településekre nem új érkezők telepedtek le, hanem a városiak telepedtek ki a közeli falvakba.

A tanulmány szerint egyébként Dés vonzáskörzetébe Alsókosály, Kackó, Kozárvár, Alsógyékényes, Mikeháza és Révkolostor tartozik, Szamosújvárhoz Ördöngösfüzes, valamint Szamosújvárnémeti községek. Torda elővárosi övezetét Harasztos, Mihai Viteazu, Várfalva, Magyarpeterd és Szind alkotja, Aranyosgyéreshez Aranyoslóna, Alsódetrehem és Aranyosegerbegy, míg Bánffyhunyadhoz Körösfő, Kissebes és Kalotaszentkirály „tartozik”. Ezekből a településekből is sokan ingáznak nap, mint nap a közeli városba dolgozni, viszont számuk meg sem közelíti a Kolozsvárra ingázó 20 ezer személyét, sőt, sokan ezekről a településekről is éppen a megyeközpontba járnak be. A Dés környéki településeken például összesen 2275 ingázó lakott, közülük 1706 személy a magvárosba járt dolgozni, míg Torda vonzáskörzetében 1672 ingázó lakott 2011-ben, és 1006-nak volt Tordán a munkahelye.

Szamosújvári vonzáskörzetben a dolgozók 27%-a ingázik, ami összesen 1001 személy, de közülük csak 525-en járnak Szamosújvárra dolgozni. A tanulmány készítői ugyanakkor nem vetik el azt az ötletet, hogy a hatóságok egy Dés–Szamosújvár agglomerációt hozzanak létre a közeljövőben. Aranyosgyéres vonzáskörzetében 1446 ingázó, míg Bánffyhunyad körzetében 696 ingázó lakik, előbbiek közül 800, utóbbi esetében 282 személy dolgozik a magvárosban. Másfelől, a megye minden városára érvényes, hogy azok a személyek, akik ott laknak, de nem ott dolgoznak, Kolozsvárra ingáznak.

– Az a tény, hogy Kolozsvár több tízezer személyt „elszippant” naponta, jelentős munkaerő-elvonást jelent a térségekből. Emiatt a gazdaságban is érvényesül a centrifugális erő, minden a centrum felé gravitál, hiszen itt vannak a munkahelyek, lehetőségek, ez viszont ellentétes hatást fejt ki a környező városok gazdaságára. Ezt ellensúlyozni kell, mert egy idő után túlfűtöttség jelentkezik, ennek pedig káros hatásai vannak. A túlfűtöttség jeleit akár már most is érezni lehet, elég, ha csak a város bejáratánál jelentkező dugókra gondolunk, vagy arra, hogy az ingatlanárak és bérek szintje már lehetetlenné teszik egy kezdő vállalkozás indítását Kolozsváron. Ezt a folyamatot integrált gazdaságstratégiával és infrastruktúra-fejlesztések által lehet ellensúlyozni – hangsúlyozta Szőcs Endre.

A közgazdászt arról is megkérdeztük, hogy meddig fejlődhet tovább Kolozsvár, illetve mi szabhat gátat a megye évtizedes töretlen fejlődésének.