Bálint Csaba részletes, grafikonokkal is látványosan illusztrált gazdasági elemzését jól, átláthatóan felépítette, kezdve az Amerikai Egyesült Államokkal, rátérve az Európai Unióra, majd Romániára, ezen belül pedig több olyan tényezőt is kiemelt, amelyek Kolozs megyére illetve Kolozsvárra jellemzőek. Az Egyesült Államokban gyorsan kilábaltak a gazdasági válságból, a munkanélküliségi ráta tekintetében pedig már elérték a 2008-as év szintjét, munkaerőpiacuk „nagyon rendben van” – fogalmazott az előadó. Az ingatlanpiacuk is helyrejött, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése gyorsulni fog, habár vannak elemzők, akik szerint visszaesés tapasztalható majd 2019-ben. A gazdasági növekedés motorja a háztartások fogyasztása volt. Aki viszont ezt a pozitív helyzetet fel tudja forgatni, az az államelnök, ha tekintettel vagyunk a választási kampányban tett olyan ígéreteire, mint a lényeges adócsökkentések, továbbá az egyik legnagyobb kockázatot a protekcionizmus jelenti.
Ami az Európai Uniót illeti, a fogyasztás az, ami egyre inkább a gazdaság hajtómotorjává válik. A háztartások jól alakult fogyasztását a reálbérek emelkedése segítette, és nőtt egyúttal a munkahelyek száma is. A munkaerőpiac tekintetétben európai szinten is meghaladtuk a 2008-as szintet, többen dolgoznak már, mint akkor, de a munkanélküliségi ráta csökkenésének tekintetében még hátrább vagyunk az Egyesült Államoknál. Ugyan stagnál még az ingatlan-beruházás, de legalább stabilizálódott a helyzete, és enyhe növekedésre lehet számítani, de növekedtek már az ingatlanárak. Bálint Csaba fontosnak nevezte, hogy a fiskális politika stabilizálódjon, de tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy uniós szinten a tagországok gazdaságai nagyon különböző képet mutatnak. Az államadósság szintje magas Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, továbbá több helyen a politikai kockázatok is jelentősek voltak, de végül a pro Európa vonal került ki győztesnek. Általános problémát jelent szinte mindenhol, hogy egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni.
Romániában az elmúlt évet gyors gazdasági növekedés jellemezte, amit a belső fogyasztás vezérelt. Az államadósság stabilizálódott, a reálbérek növekedtek. Az országon belül azonban elég nagy eltérések vannak a megyék között: a főváros, Bukarest például a GDP 27 százalékát adja egyedül, ezt követően pedig a sorrendben következő hét megye (köztük Kolozs) adja a GDP több mint 50 százalékát. Az ipar jelentősége elég szerény, nagyobb részt a mezőgazdasági és a számítástechnikai ágazat érezteti hatását a gazdaságban. Ami a bankszektort illeti, itt is lényeges átalakulást lehet megfigyelni: kezdetben az volt sikeresebb, amelyik minél több fiókot nyitott, most az számíthat előrelépésre, sikerre, amelyik képes lesz véghezvinni a digitalizációt. Egyre inkább a tanácsadásra kell fókuszálni, és nem arra várni, hogy az ügyfél magától bemenjen valamely bankba – mondta az előadó. A kiskereskedelmi forgalom fellendült, előnyt jelentett a kereskedelemnek az áfacsökkentés, de az ilyen jellegű stimulusok hamar kifulladnak, nem a leghatékonyabbak a hosszú távú gazdasági növekedés támogatására – magyarázta Bálint Csaba, rámutatva, hogy a kezdeti árcsökkenés már nem is érződik. Ami az ingatlanpiacot illeti: itt a legzsúfoltabbak a lakások, ezért is szükséges a beruházás ezen a téren, ami elindulni látszik. A mezőgazdaság helyzete nagyon függ az időjárástól, de befolyásolja a tulajdonosi struktúra is.
Románia megáll a saját lábán, jó pozícióban van, a külső adósság szépen csökken, még a vállalatok is megtakarítanak – vélte az előadó. A kormányzat azonban nagyot ronthat ezen a kedvező helyzeten, a legnagyobb kockázatot a költségvetés jelenti: itt gondolni kell az egységes bértörvény hatására, valamint a háztartási adózás bevezetésére, az adóügyi tanácsadók esetleges alkalmazására. Az előadó úgy vélte, a román társadalom jelenlegi pénzügyi kultúrájával nincs felkészülve ezekre a változásokra.
