Igéretekkel válaszolt a pénzügyminiszter a sztrájkkal való fenyegetésre
ÖSSZEFOGLALÓ
A Kolozs megyei és a regionális pénzügyi igazgatóságnál több mint száz alkalmazott tüntetett pénteken az állami költségek csökkentésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete ellen, amely, ha a jelenlegi formájában fogadják el, hétszáz lejjel csökkentené a havi bevételeiket – a szakszervezetek számításai alapján legalábbis. A tüntetés 9.30 órakor kezdődött, de az ügyfélfogadás zavartalanul zajlott a tiltakozás teljes időtartama alatt.
Nem fizetésemelést, hanem béreik megtartását kérik
„Évek óta próbáljuk megértetni a kormánnyal, mi okozza számunkra az elégedetlenséget. Nem fizetésemelést akarunk, hanem meg akarjuk őrizni az eddigi fizetéseinket és munkahelyünket, előreláthatóságot és a pénzügyi alkalmazott státusának szabályozását várjuk el. Kéréseinknek semmi köze az állami költségvetéshez. Amennyiben a költségcsökkentő rendeletet elfogadják, ez azt jelenti, hogy havi 700 lejtől esünk el, ami a jövedelmünk 12-15 százaléka. Ezzel nem érthetünk egyet” – nyilatkozta Dorin Modure, a Solidaritatea Szakszervezet képviselője, aki szerint az állami bevételek növelésére más lehetőségek is vannak.
A tiltakozó alkalmazottak országszerte elsősorban a költségvetési kiadások csökkentéséről szóló sürgősségi rendelet tervezetében a foglaltakkal elégedetlenek. Ez egyebek mellett 1000 lejben maximálná a nehéz munkakörülmények miatt járó pótlékot, megvonná az élelmiszer- és az üdülési utalványokat azoktól az alkalmazottaktól, akiknek a havi bruttó bére meghaladja a 10 ezer lejt, és megszüntetné az irodavezetői posztokat. Az alkalmazottak érdekvédelmi szervezete az elvárásait is megfogalmazta: követeli a bérek kiegyenlítését az egyes funkciók, szakmai fokozatok és besorolások maximális fizetési szintjén, valamint a „pénzügyi” foglalkozási kör bevezetését az új közalkalmazotti bértörvénybe.
Szakszervezeti vezető: kevés a 6 ezer lej nettó bér
A Pénzügyi Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Vasile Marica a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az érdekvédelem eredetileg augusztus 22-étől tartott volna országos tiltakozásokat, a szakszervezeti tagok azonban „még jobban haragra gerjedtek, és spontán sztrájkba kezdtek”. Többen hangoztatták, hogy nem a személyzet a felelős az állami költségvetési hiányért, hanem a politikum, és az elmúlt években az intézményt állandó átszervezések sújtották, anélkül, hogy a korszerűsítésével kellően foglalkoztak volna. Nem történt meg a munkafolyamat sokat hangoztatott digitalizálása sem, sokan nyugdíjba vonultak, és új személyzetet nem alkalmaztak.
A szakszervezeti vezető szintén újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy szerinte a 10 ezer lej bruttó, illetve a 6 ezer lej nettó fizetés igenis kevés: felvázolta, mennyire negatívan érinti az adóellenőrt, akinek csak ekkora a bére, és elmegy ellenőrizni például benzinkutast, vagy vitatkozik az ügyvéddel, akinek 10 ezer lej a fizetése…
A news.ro idézte Marcel Boloş pénzügyminisztert, aki szerint a pénzügyi alkalmazottak tiltakozása a bérezés szempontjából jogos, mert elmaradnak a bértáblákkal, és megnyugtatott, hogy a költségvetési intézkedésekről szóló rendelettervezet nem érinti az alacsony jövedelműeket. Arra a kérdésre, hogy honnan lesz pénz az ígért fizetésemelésekre, Boloş azt mondta: a bérek esetleges növelésének „a hatása nem akkora, hogy az állami költségvetést nehéz helyzetbe hozza”.
A sajtóban közölték egyébként a pénzügyminisztériumnak alárendelt intézmények vezető tisztségeinek idei, májusi nettó kereseteit, amelyek elérik a közel 17 ezer lejt: vezérigazgató 16 878 lejt, a helyettese 16 087 lejt, vezető közkapcsolati menedzser 16 425 lejt, osztályvezető 13 62715 640 lej között, vezető tanácsadó 14 458 lejt is megkeresett.
A megszorítások a légi közlekedés biztonságát is veszélyeztetik
Közleményben fogalmazta meg aggodalmát és elvárásait a kolozsvári nemzetközi repülőtér alkalmazottait tömörítő független szakszervezet, amely tagja a Romániai Repülőterek Szakszervezetei Szövetségének. A kormány által nemrég bejelentett intézkedések kapcsán, amelyek az állami költségek csökkentését, az állami intézmények decentralizálását, a pénzügyi-gazdasági fegyelmet és bizonyos jogszabályok módosítását és kiegészítését célozzák, a közleményben megjegyzik, hogy negatívan fognak hatni Románia összes repülőterére.
„A javasolt adóügyi intézkedések csökkentik a romániai repülőterek alkalmazottainak bérét, amelyek amúgy sincsenek összhangban a romániai vagy az európai munkaerőpiac által kínált bérekkel. Az alkalmazottak még több gonddal fognak szembesülni, a bizonytalanság érzése nem tesz jót a koronavírus-járvány miatt amúgy is megpróbáltatáson átesett személyzetnek. Az ezen a szakterületen dolgozó munkavállalók jövedelmének csökkentése teljes mértékben téves elgondolás, mivel súlyosan érinti a romániai polgári légi közlekedés biztonságát, amely még nem jött helyre a 2020–2022 közötti egészségügyi válságból. A romániai repterek többsége jelenleg bővítési terveket léptet életbe, amelyek még több munkavállaló alkalmazását teszik szükségessé. A hazai légitársaságok nem fogják tudni betartani az Európai Unió repülőbiztonsági ügynöksége által előírt feltételeket, mivel nem tudják majd biztosítani a megfelelő humán erőforrást. A repterek sablonszerű átszervezése ellenkezik a légi közlekedés sajátos követelményeivel, és a légi közlekedés biztonságának országos és európai szintű megvalósulását is gátolja. A központosított munkaerő-átszervezésnek nincs gyakorlati megfelelője a romániai repterek esetében, az intézkedéscsomag ellentmond a repterek fejlődésével, és súlyosan megzavarhatja a légikikötők tevékenységét” – fogalmazott Ioan-Bogdan Păcurar, a Romániai Repülőterek Szakszervezetei Szövetségének első alelnöke. Kérik, hogy a repterekre ne alkalmazzák a sürgősségi kormányrendelet-tervezetbe foglalt intézkedéscsomagot, a nemzetközi rendszerbe integrált tevékenység sajátossága miatt. Ellenkező esetben a reptéri szakszervezeteknek intézkedéseket kell foganatosítaniuk – írják, mintegy előrevetítve a várható munkabeszüntetést ezen a területen is.
