Kolozsváron több száz egyetemista vonult a prefektúra épülete elé, tiltakozva a kormány megszorításai ellen. A tüntetés célja az volt, hogy felhívják a figyelmet azokra a költségvetési intézkedésekre, amelyek a diákok életkörülményeit befolyásolják – különösen az utazási kedvezmények visszavágása és az ösztöndíjak forrásainak csökkentése – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. A tüntetők „A korrupcióból vágjatok, ne az oktatásból!”, „A diákok nem szánalmat, hanem igazságot követelnek!”, „Ösztöndíjak nélkül az esélyegyenlőség csak üres szlogen marad” feliratú táblákkal érkeztek a helyszínre.
A tiltakozásokat a Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetsége (Alianța Națională al Organizațiilor Studențești din România – ANOSR) kezdeményezte, a szervezet hangsúlyozza: a tervezett megszorítások közvetlenül érintik a hallgatók hétköznapjait és veszélyeztethetik a továbbtanulásukat.
Az ANOSR mellett több diákszervezet is arra figyelmeztet, hogy az intézkedések növelhetik az egyetemi lemorzsolódást, ami egyes források szerint jelenleg is magas (40% körüli vagy afeletti).
Több elemzés – köztük a HotNews beszámolója – felhívja a figyelmet arra, hogy az ösztöndíjak csökkenése anyagi terhet ró a hallgatókra, hosszabb távon pedig növelheti az egyetemi lemorzsolódást, ami végső soron a munkaerő-kínálatot és a társadalmi mobilitást is érintheti.
KMDSZ: nem szabad beletörődnünk
A kolozsvári tüntetésen a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) is jelen volt, a szervezet előzőleg közleményt adott ki, amelyben azt írták, határozottan elutasítják az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását, amely az előző kormány felelőtlen döntései miatt a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe. „Nem fogadhatjuk el, hogy a diákok hangját figyelmen kívül hagyják, hogy kéréseink süket fülekre találjanak, miközben a támogatások csökkennek és az egyetemek sem vállalják a különbségek pótlását. Nem a mi hibánk, nem mi döntöttünk megszorításokról, nem mi hoztunk olyan intézkedéseket, amelyek ellehetetlenítik a tanulást és a megélhetést.
Ha most hallgatunk, azt üzenjük, hogy mindez elfogadható. Nem szabad beletörődnünk abba, hogy a jövőnkön spóroljanak, és hogy a hallgatók egyszerű számokká silányuljanak a költségvetésben. Kötelességünk kiállni egymásért és azért, hogy a felsőoktatásban való részvétel valódi lehetőség maradjon, ne pedig kiváltság” – írták a közleményben.
A fiatalok helyzetéről és az ifjúsági szervezetek lehetséges válaszairól lapunknak Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős alelnöke beszélt, aki szerint a jelenlegi helyzet rendkívül bonyolult, hiszen az ország gazdasági problémái – mindenekelőtt a magas államháztartási hiány – közvetlenül meghatározzák az oktatás és a fiatalok támogatásának lehetőségeit. „Az elmúlt években – különösen a 2024-es választási esztendőben – a kormány a szociális és oktatási juttatások terén bőkezű volt. Most, amikor a megszorítások érvénybe léptek, óhatatlanul összehasonlítjuk a két időszakot, és a kontraszt nagyon rosszul mutat” – fogalmazott.
Hozzátette: bár minden társadalmi rétegnek ki kell vennie részét a teherből, mégis fontos lenne, hogy ez az intézkedéscsomag ne menjen az oktatás és a fiatal generáció kárára. „Válsághelyzetben éppen a jövőbe kellene fektetni: a fiatalokba, akik néhány év múlva képesek lehetnek lendületet adni az ország gazdaságának – hangsúlyozta Szilágyi Dóra Emese.
Ifjúságkutatás: mit gondolnak a fiatalok?
A MIÉRT jelenleg átfogó ifjúságkutatást folytat, amelynek célja feltérképezni, hogyan látják az erdélyi magyar fiatalok az oktatás, a munkaerőpiac, a családalapítás és a lakhatás lehetőségeit. A kutatás arra is kitér, mennyire érzik kiszámíthatónak jövőjüket, és terveznek-e Romániában maradni, vagy inkább külföldön próbálnának szerencsét.
Szilágyi úgy fogalmazott, az elmúlt években folyamatos válsághelyzetek között éltünk: a pandémia, az energiaválság, a háború és most a megszorítások mind-mind szűkítik a fiatalok perspektíváját. A kutatás célja, hogy elérjék őket és felmérjék visszajelzéseiket.
Az ifjúsági vezető tájékoztatott, a következő időszakban pályaorientációs szaktanácsadást indítanak, amely nemcsak az egyetemistáknak, hanem a szakképzésben részt vevő fiataloknak is segítséget nyújthat – külön figyelmet fordítanak olyan ágazatokra, mint például az informatika, amelyet a mesterséges intelligencia rohamos térhódítása alakít át.
Emellett a MIÉRT ösztöndíjmonitort dolgoz ki, amely összegyűjti a különböző támogatási formákat – alapítványok, intézmények, csereprogramok, szakmai gyakorlatok által kínált lehetőségeket. Szilágyi Dóra Emese szerint, ha valaki nem jut hozzá állami ösztöndíjhoz, találhat más csatornát. A feladat az, hogy ezeket a lehetőségeket láthatóvá tegyék. „A következő időszakban ezekkel készülünk, célunk, hogy a sok kételyt és kiszámíthatatlanságot megpróbáljuk kezelni. Nyilván, ez nem csak rajtunk múlik, de fontos, hogy a fiatalok érezzék azt, hogy foglalkozunk velük, odafigyelünk az igényeikre, és az eszközeinkhez mérten próbálunk tenni értük” – mondta az ifjúsági vezető, hozzátéve, az igazi megoldás az lenne, ha az oktatás nagyobb állami támogatást kapna. „Abban bízunk, hogy a költségvetéskiegészítésekor a kormány gondol majd a fiatalokra is” – zárta gondolatait.
László Petra: közösségünkért is tanulunk
„A jelenlegi körülmények között rá kellett döbbennünk, mennyire fontos az oktatás, a tények ellenőrzésének a képessége, a hamis információk lehántásának a tudása. Felértékelődött a tudományos véleményszabadság. De vannak jó hírek is: az új felsőoktatási törvény sokkal jobb keretet biztosít a fejlődésre. A kettős szakok újbóli bevezetése Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt rektorhelyettesének érdeme. Az új tanévben bevezettük a matematika–informatika és a magyar nyelv és irodalom–néprajz kettős szakot, és jövőre további kettős szakokat kívánunk indítani. A megszorító intézkedések ugyan nem kellemesek, de a BBTE magyar tagozatának önállósága sértetlen. Idén 2170 elsőéves kezdi meg magyarul tanulmányait: 1576-on alapképzésen, 594-en pedig magiszteri képzésen” – fogalmazott a BBTE magyar tagozatának tanévnyitóján Markó Bálint, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes.
Felavatták az intézményt jelképező szobrot, Liviu Mocan szobrászművész alkotását FOTÓ: GHEORGHE DIMA ZENEAKADÉMIA
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes ünnepinek nevezte a tanévnyitó pillanatát, még ha a gazdasági helyzet rontja is a hangulatot. De úgy vélte, bármilyen helyzettel is néznek szembe, fontos beszélni róla. „Több ezer fiatal kezdi el a tanévet: az anyanyelvi oktatás iránt továbbra is nagy az igény. Az egyetemen nemcsak tudást kapunk, hanem közösséget építünk. Tekintsetek büszkén erre az intézményre, álljatok pozitívan minden kihíváshoz. Ne elszenvedői, hanem alkotói és befolyásolói legyetek a változásoknak” – biztatta az egyetemi hallgatókat Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, aki megérti az egyetemisták felháborodását. Hozzátette: a felelőtlen költekezés miatt kerültünk ebbe a helyzetbe.
Kicsit más volt a tanévkezdés: nem ünnepséggel, hanem tiltakozással indult. A megszorítások több ezer hallgatót sújtanak. Nem állhatnak tétlenül, ha lehetőségeiket korlátozni próbálják. Kötelességük kiállni magukért, egymásért. Azt akarják: a felsőoktatásban való részvétel maradjon meg lehetőségnek, és ne kiváltságnak – mutatott rá beszédében László Petra diákalprefektus, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke. „Az egyetem »ablak a világra«, megtanít másképp látni, összefüggésben gondolkodni, felelősséggel cselekedni. Magyar fiatalként nemcsak magunkért tanulunk, hanem közösségünk jövőjéért” – mutatott rá a KMDSZ-elnök. Hozzátette: az egyetemi élet nem mindig igazságos és kiszámítható, de ez idő alatt dől el, ki tudnak-e állni magukért, másokért, az elveikért még olyankor is, ha kényelmetlen és nehéz. „Bárhogy indul ez a tanév, ne csak a nehézségekre figyeljünk: lesznek jó beszélgetésetek és találkozások. Bátorítsátok egymást, legyetek kíváncsiak és bátrak. Nagy szükség van ránk, azokra, akik nemcsak tanulnak, hanem gondolkodnak, kérdeznek, felelősséget vállalnak. Minden próbatétel lehetőség is. Bizonyítsuk be, hogy felelősen, bátran, tudunk élni azzal, amit a BBTE ad – tette hozzá László Petra.
Az eseményen közreműködött a magyar egyetemistákból álló Visszhang kórus Molnár Botond karnagy vezetésével.
Ünnepélyes évnyitó a zeneakadémián
Amint arról már hírt adtunk, beköltözhetett új székhelyére (a Bucsony/Bucium utca 2. szám alá) a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia. Először felavatták az intézményt jelképező szobrot, Liviu Mocan szobrászművész alkotását. A hetvenéves alkotó elmondta: munkái során a képzelőerő és a szakmaiság vezérelte, és arra kéri a zeneakadémia hallgatóit, hogy ők is tegyenek tanúbizonyságot képzelőerőről és szakmaiságról. Pavel Șușară műkritikus elmondta: a zeneakadémia nemcsak oktatási, hanem művészeti intézmény, és ezt Liviu Mocan szobrász is szem előtt tartotta a zeneakadémia jelképének megalkotásakor. Demostene Șofron kolozsvári újságíró Liviu Mocan szobrász pályáját vázolta. Ioan Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke a kolozsvári zeneakadémia értékteremtő tevékenységét emelte ki.
„Ma átadjuk a zenének azt a teret, amire szüksége van. Olyan térről van szó, ahol lehet tanulni, ünnepelni, ahol mesterek és tanítványok, előadók és a közönség találkoznak. A zeneakadémia rektorai az évtizedek során mind tisztában voltak a megfelelő székhely szükségességével. Tizenhárom éves rektori tevékenységem mérlegeként most átadjuk az új székhelyet, amely összhangban van az intézmény történetével és törekvéseinkkel. A Héritage koncertterem elnevezésének kiválasztása nem véletlen. Benne van az oktatók emlékezete, akik történelmet teremtettek. Megnyitjuk a zene eme templomát, ami a párbeszéd és az európai értékek tere lesz” – köszöntötte a jelenlévőket Vasile Jucan rektor.
Răzvan Bîțu, a zeneakadémia vezérigazgatója elmondta: tíz év munkája után ez a mi házunk, és a hosszú munkának most láthatóak az eredményei. Ezt követően a jelenlevők megtekinthették az építkezés folyamatát bemutató kisfilmet, majd a zeneakadémia néhány hallgatójának és oktatójának rövid művészi műsorával zárult a tanévnyitó.
