Az energia drágulása felfelé viszi az élelmiszerek árát is
A BNR jelentésében többek között szó van az éves inflációs ráta áprilisi felgyorsulásáról, amely fokozatosan lassulna a következő negyedévekben; a fogyasztói árindex inflációs rátája az előrejelzések szerint idén decemberben 9,6 százalék lesz, a mutató csúcspontját áprilisra teszik (11,2%, amely a háztartási villamosenergia- és gáztámogatási intézkedések lejárta miatt alakul ki), majd a harmadik negyedévben 10,2 százalékra mérséklődne; a bank előrejelzése szerint az energiaár-támogatás lejárta után a villamosenergia- és gázárak tovább emelkednek; idén az infláció növekedését az üzemanyag árának drágulása is nagymértékben befolyásolja; valamennyi gazdasági szereplő esetében várható az inflációs növekedés, továbbá az importáruk árának növekedése; a legtöbb élelmiszertermék drágulásának dinamikája lesz tapasztalható. A BNR pénteken közzétett inflációs jelentése az élelmiszerárak megközelítőleg 12 százalékos drágulásáról tesz említést, továbbá azt is megállapítják, hogy az inflációs nyomás erősödni fog az energiaszektor területén, ellenben az előrejelzés bizonytalanságát növeli, hogy mi várható a kormány támogatási intézkedéseinek lejárta után.
Reagálva a BNR jelentésére, Adrian Câciu pénzügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, a bank előrejelzése helyes, miszerint két számjegyű inflációt jósolnak idénre. Hozzátette, az intézmény a rendelkezésre álló adatokkal számolt, és bejelentette azt is, hogy a minisztérium már dolgozik egy intézkedéscsomagon, amely enyhítse az inflációt, és amelyet majd március elején terjesztenek a politikai döntéshozók elé. Adrian Câciu sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az „inflációs láncreakciót” kiváltó okokat készülnek átszervezni, hogy csökkentsék a gazdasági nyomást, hiszen az országnak „szüksége van termelésre, és szükséges az energia területén való beruházás”. Több részletet azonban nem volt hajlandó elárulni arról, milyen konkrét intézkedésekben gondolkoznak, amelyek ténylegesen csökkentenék az inflációt.
Kevésbé volt borúlátó Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter, aki a Digi 24-nek nyilatkozva kételkedését fejezte ki, miszerint áprilisban élelmiszerár-robbanást okozna a növekvő infláció Romániában. Szerinte jelenleg nincs olyan tényező, amely áremelkedésre utalna: „Április nem az a hónap, amikor a mezőgazdasági termést betakarítják. A betakarítás június–júliusban kezdődik, és akkor fogjuk látni biztosan a mezőgazdasági termények tényleges állapotát” – nyilatkozta a miniszter. Ugyanakkor elismerte, hogy a műtrágyaárak négyszeresére emelkedtek az energiadrágulás miatt, ezért minden valószínűség szerint kevesebb műtrágyát használnak majd a termelők, ami végeredményben gyengébb terméshez vezet. Mindez azonban még nem jelenti egyből az élelmiszerek megdrágulását a mezőgazdasági miniszter szerint, aki úgy vélte, az előző évekből biztosan maradtak nyersanyagkészletek… „Természetesen lehetnek áringadozások, hiszen felmerülnek aggályok, de azt mondom, ne legyünk drámaiak és ne jelezzük előre az élelmiszerválságot” – jelentette ki Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter. A jövőt illetően is nyugodtnak bizonyult: úgy vélte, nincs reális ok aggodalmaskodni, hiszen lássuk, előbb milyen mezőgazdasági évünk lesz az éghajlat és energiaválság körülményei közepette, mert év elején még nem lehet gyenge mezőgazdasági termést jelenteni. Azt is elmondta, hogy még decemberben szóvá tette a műtrágyák árának drasztikus emelkedését az unió mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli tanácskozásán.
Az Európai Bizottság jelentősen növelte idei inflációs előrejelzését Románia esetében: a tavaly novemberben számolt 4 százalékról 5,3 százalékra. A csütörtökön közzétett uniós téli gazdasági előrejelzés szerint 2022-ben is folyamatos drágulásra számíthatunk az energiaárak további emelkedése miatt, ez pedig a különböző termékek és szolgáltatások árában fog érződni; továbbá a műtrágya árának növekedése és csökkenő kínálata miatt az élelmiszerek is drágulni fognak.
Az importáruk árának emelkedésére is számítani kell (Illusztráció)
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint a 2021-es jelentős, 5,3 százalékos bővülést követően az EU gazdasága 2022-ben 4 százalékkal, 2023-ban pedig 2,8 százalékkal fog növekedni. Az euróövezetben idén is 4 százalékos növekedés várható, ami 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik. Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a koronavírus-világjárvány előtti szintet, 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam túllépi ezt, amit a magas energiaárak és ellátási láncok folyamatos zavarai befolyásolhatnak. A tavaly tavasszal indult és kora őszig töretlenül folytatódó erőteljes gazdasági fellendülés után a növekedési lendület az EU-ban a 2021 utolsó negyedévében 0,4 százalékra lassult az előző negyedévi 2,2 százalékról. A gazdaságpolitikai biztos hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés alakulását továbbra is a világjárvány befolyásolja: a logisztikai és ellátási nehézségek, köztük a félvezetők és egyes fémáruk hiánya szintén nehezíti a termelést, de az előrejelzés azt feltételezi, hogy a koronavírus-fertőzés jelenlegi hullámának a gazdaságra gyakorolt nyomása rövid életű lesz. Az ellátási feltételek normalizálódásával és az inflációs nyomás mérséklődésével a gazdasági aktivitás várhatóan visszanyeri erejét. A prognózisban rámutatnak, noha a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása idővel gyengül, a még érvényes korlátozó intézkedések és a munkaerőhiány visszahúzhatja a gazdasági aktivitást, és a vártnál hosszabb ideig zavarhatja meg a kritikus ellátási láncok működését. A lakossági kereslet ellenben a vártnál erőteljesebben nőhet, amint az a gazdaságok 2020-as újranyitásakor már tapasztalható volt – ugyanakkor a helyreállítási eszköz által ösztönzött beruházások is erősebb lendületet adhatnak a gazdasági aktivitásnak.
Romániát illetően az Európai Bizottság csökkentette a tavalyi, az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, az idén a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos bővülésére számít. Az EB előrejelzése szerint tavaly a román gazdaság 6,3 százalékkal nőtt a korábban remélt 7 százalékhoz mérten. A román hatóságok is 7 százalékos gazdasági növekedésre számítottak, de a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt a tavalyi utolsó negyedévben lassult a növekedés. Az országos statisztikai intézet várhatóan március elején közli a gazdaság teljesítményének alakulására vonatkozó tavalyi negyedik negyedéves és egész éves adatokat. Az Európai Bizottság szerint a gazdaság növekedésének a tavalyi utolsó negyedévben tapasztalt lassulása az idén is folytatódik az év első felében: az őszi jelentésben szereplő 5,1 százalékos növekedéshez képest 2022-ben 4,2 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek; 2023-ban pedig becslésük szerint a román gazdaság 4,5 százalékkal nő a korábban prognosztizált 5,2 százalék helyett.
Cosmin Marinescu, az államelnök gazdasági és szociális ügyekért felelős tanácsadója szerint a jelenlegi energiaválság nagyobb kárt okoz a gazdaságnak, mint a világjárvány. Egyik elemzésben hangsúlyozta, hogy európai szinten az energiaár-válság megoldása az unió gazdasági jövőjét is meghatározza. Az energiaárak soha nem látott mértékű emelkedése az EU-ban azt mutatja, hogy az energiaforrásoktól függetlenül a legtöbb tagállam ugyanazzal a problémával szembesül. Amennyiben a jelenlegi energiaválság állandósulna, ez azzal a kockázattal járhat, hogy számos európai iparág az unión kívül lesz kénytelen kiépítenie új termelését.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
