A volt Vörös Csillag mozi helyén ezentúl a dzsesszé a főszerep
Alin Vaida, a Fapte vezetője arról beszélt a sajtótájékoztatón, régóta dolgoznak azon, hogy legyen saját helyük, ahol találkozhatnak azzal a közösséggel, amelyet az évek során – a dzsesszfesztivál és más projektek révén – kialakítottak. Elmondta, a lehetséges helyszínek keresését 2023-ban kezdték el. Amikor rátaláltak az egykori moziépületre, potenciált láttak benne, Vaida szerint szerencséjük volt a tulajdonosokkal, akiknek szintén tetszett a koncepció. A teret 2024 májusában vehették birtokba, ahol néhány próbaeseményt, kisebb rendezvényeket tartottak, hogy megnézzék, hogyan reagál a közönség és a szomszédok. Ezt követően bezártak, hogy az összes tervet és elképzelést átgondolják. A mostani újranyitás még mindig kísérleti fázisban van, a tervek szerint két hónapig üzemelnek, ezután ismét munkálatokba kezdenek, hogy tökéletesítsék, hangszigeteljék az épület bizonyos részeit és növeljék a kapacitást.
Edison mozgó, később Vörös Csillag mozi
Alin Vaida az épület történetéről is mesélt, elmondta, a helyet sokan a kommunista időkből Vörös Csillag (Steaua Roșie) moziként ismerik. A csapat számára a kutatómunka során derült fény arra, hogy az ingatlan a második világháború előtt sokkal többet jelentett egyszerű mozinál. Az épület 1902 körül épült filmszínháznak és a magyar közösség tulajdonában állt. Neve eredetileg Edison (vagy Edison filmszínház, Edison mozgó) volt, 1943–1945 között Erdély, 1945-ben ismét Edison, 1946-ban Corso, 1948-tól Vörös Csillag moziként működött. Vaida úgy fogalmazott, világszerte rengeteg mozi viseli az Edison nevet, ezt ők is szerették volna megtartani, azok előtt tisztelegve, akik az épületet építették. Ezen kívül Edisonhoz fűződik a hang mechanikus rögzítésének és visszajátszásának felfedezése is, ő találta fel a fonográfot, a mai lemezjátszók ősét, így a csapat logikusnak látta megőrizni az eredeti nevet.
Az ingatlant az évek során klubként, bingóteremként és templomként is használták. A zeneház menedzsere, Ferencz Hunor a lapunknak azt nyilatkozta, kevés adatot találtak a kommunizmus előtti időkről, ezért az kérik, ha valaki rendelkezik információkkal, fényképekkel, vegye fel a kapcsolatot a Fapte Egyesülettel vagy a Szabadsággal. Céljuk, hogy az épület minél inkább hasonlítson eredeti formájára.
Zenehallgatás minden mennyiségben
A jelenlévőket az épületben Ferencz Hunor vezette körbe. A térbe belépve társalgó fogad, amely zenei tematikájú kávézó két lemezlejátszóval. A nagyteremben a Music Gallery kiállítását láthatjuk, amely a Jazz Around the World címet viseli. Az emelet két fő területből, az Acoustic Density hangrendszerével felszerelt speakeasy bárból, valamint egy technikai részből áll, ahol az érdeklődők különböző installációkat próbálhatnak ki. Kis magyarázat: a speakeasy bár olyan rejtett bár, amely az Egyesült Államok prohibíciós időszakában (1920–1933) illegálisan működő hely volt, ahol titokban árultak alkoholt. Napjainkban a „speakeasy” kifejezés olyan bárra utal, amely az eredeti titkos és elegáns stílust idézi fel: rejtett helyszínnel, titkos jelszóval vagy szerény bejárattal rendelkezik, de már legálisan működik.
Az installációk közül a legérdekesebb az 1951-ből származó lemezgravírozó gép. „Mi vagyunk az elsők az országban, akiknek ilyen típusú lemezgravírozó gépe van. Két éve vásároltuk meg, és körülbelül másfél évbe telt, míg működőképes állapotba hoztuk” – mesélte Ferencz Hunor. A gép érdekessége, hogy bármilyen MP3-felvételből lemezt lehet vele készíteni. „Ha a gyermeked karaokéját felraknád lemezre, azt nálunk megteheted” – mondta a menedzser.
Másik hangszigetelt teremben, a Listening Roomban profi technikával felszerelt Hi-Fi szoba működik.
Utazás a világ körül
A nagyteremben helyet kapott interaktív zenei kiállítás a Jazz Around the World címet kapta, a tárlat a dzsessz globális sokszínűségét és hatásait hivatott bemutatni a vizuális művészet, a technológia és a történetmesélés eszközeivel. Alin Vaida úgy fogalmazott, azt próbálják bemutatni, hogyan alakult a dzsessz a kezdetektől napjainkig. A tárlat a dzsessz születését, az Egyesült Államokban való emancipációját, majd világszintű elterjedését járja körbe, valamint azt, hogy milyen hatással van ez a mai zenei élményeinkre. „Ha kicsit átlépünk a technikai rétegen, rengeteg emberi üzenetet találunk, amelyekben biztos vagyok, hogy mindenki magára ismer. Ez a kiállításunk témája. Sok történetet gyűjtöttünk a dzsessz világából, minden történethez installációk vagy zenei élmények kapcsolódnak” – fogalmazott Vaida.
A kiállítás központi részén földgömb található, ahol különböző országok zenéit ismerhetjük meg, mégpedig úgy, hogy a fejhallgatónkat oda csatlakoztatjuk, amelyik nemzet muzsikáját meghallgatnánk. A multimédia gömb 25 hangponttal rendelkezik, én Magyarországra csatlakoztam rá, és zenefelismerő applikáció segítségével próbáltam kideríteni, mi szólhat éppen, azonban nem jártam sikerrel. Az applikáció szerint Romániánál Maria Tănase, Până Când Nu Te Iubeam című szerzeménye szól.
Emellett a teremben lemezgyűjteményeket is böngészhetünk – ezeket természetesen meg is hallgathatjuk, ezen kívül VR-koncert, Hall of Fame és hangszerek kipróbálására alkalmas helyszín, színpad is van.
Alin Vaida úgy fogalmazott, ezen a helyen nemcsak technikai értelemben beszélnek a zenéről, hanem szociális, történelmi, kulturális, politikai perspektívából mutatják be azt. Ezen kívül az Edison zenei ház munkatársainak az is fontos, hogy a zenehallgatás élményét magasabb szintre emeljék és olyanoknak is biztosíthassák ezt, akiknek nincs hozzáférése profi audióeszközökhöz.
A sajtótájékoztató végén Alin Vaida felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt népszerűsítéséhez elengedhetetlen a helyi közösség támogatása. „Egy ilyen tér fenntartása manapság rendkívül nehéz. Kolozsvár hírnevet szerzett fesztiválvárosként, mert könnyebb fesztivált szervezni, mint állandó helyet fenntartani. Naponta új költségvetésekkel, partnerségekkel és problémákkal kell számolni, ezért számunkra nagy felelősség, hogy nap mint nap működőképes, kulturálisan kompromisszummentes, oktató jellegű, és nem kereskedelmi fókuszú helyet tartsunk fenn” – fogalmazott.
Az esemény után Ferencz Hunorral beszélgettünk, aki arra a kérdésünkre, hogy kiknek ajánlja, hogy ellátogassanak a zeneházba elmondta, próbálnak esélyt adni azoknak a gyermekeknek, akik nem zenei profilú iskolába járnak arra, hogy másfajta zeneórán vegyenek részt, más dolgokat tanuljanak. A Zenei óra program a Jazz in the Parkból kapott támogatások révén valósulhat meg, és a kolozsvári, illetve a környékbeli gyermekeknek szól. Ferencz Hunor úgy fogalmazott, emellett szívesen látnak mindenkit, aki a zenét másik formátumban szeretné felfedezni, mint ahogyan eddig hallgatta. „Ez az egész arról szól, hogy esélyt adjunk az embereknek arra, hogy kipróbáljanak különböző installációkat és olyan dolgokat, amelyekre másképp nem lenne lehetőségük”. Hozzátette, nincs korlát arra vonatkozóan, hogy mennyi időt lehet bent eltölteni. „Körülbelül négyszáz lemezünk van, ha valaki csak zenét akar hallgatni három órán keresztül, akkor őt is nagyon szívesen várjuk” – mondta a menedzser. A galériába való belépésért fizetni kell, az emeleten található helyiség megtekintéséhez előzetes foglalás szükséges.
Az Edison – House of Music 2025. december 7-ig tart nyitva, és a tervek szerint 2026 közepén nyitják meg újra állandó jelleggel.
