Asztalos Csaba elmondta: a tanács egyhangú döntéssel állapította meg a kisebbségi nyelveken oktató tanítók diszkriminációját, és felszólította a minisztériumot, hogy a határozat közzétételétől számított harminc napon belül szüntesse meg a hátrányos megkülönböztetést.A tanács szerint a minisztérium az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét sértette meg júliusban hozott rendeletével. A magyar iskolák tanítói azért tartanak hetente hárommal vagy néggyel több órát, mint a román iskolákban oktató társaik, mert ők a román és a magyar nyelvet is oktatják. Asztalos Csaba elmagyarázta: a tárca úgy próbálta azonos bérezésben részesíteni a román és a magyar iskolákban oktató tanítókat, hogy a románul tanítóknak előírta: részt kell venniük azokon az órákon is, amelyeket szaktanár oktat az elemi iskolában, a magyaroknak viszont nem. Ilyen órák az idegen nyelv, a testnevelés és a vallás.Asztalos Csaba elmondta: a korábbiakban arra is volt példa, hogy az oktatási tárca elfogadta a CNCD elmarasztalását, és változtatott a gyakorlatán, de az is előfordult, hogy megtámadta a bíróságon a hátrányos megkülönböztetést megállapító határozatot.A kormány Valentin Popa - azóta lemondott - oktatási miniszter kezdeményezésére tíz nappal a tanévkezdés előtt megvonta a kisebbségi iskolák tanítóitól a román nyelv és irodalom oktatásának a jogát. Ezt megelőzően, júliusban az oktatási minisztérium arról is rendelkezett, hogy a magyar tanítók nem kaphatnak túlóradíjat román nyelvórákért. A bérezésre vonatkozó rendelettel a tanítók október elején szembesültek, amikor a román nyelvoktatás feladatát - egy sürgősségi kormányrendelet révén - visszakapták, az érte járó fizetést viszont nem.
