Digitális aranyláz: csákány helyett számítógépekkel

Miklós Istvánnal tavaly szeptember végén ismerkedtem meg, ekkor helyezte el a Piteşti/Kereszt utca 19. szám alatt működő ClujHub székhelyén az első kolozsvári BitCoin bankautomatát. A lépésre két évvel a budapesti és bukaresti hasonló automaták megjelenése után került sor, ám megnyugtatott: igyekeznek gyorsan behozni a lemaradást. Azt nyilatkozta lapunknak: míg 2012-ben egy bitcoinért 8 dollárt adtak, 2016 szeptemberében már 603-at ért. Jelenleg pedig 8200–8300 körül mozog az árfolyam.

Arról is beszámoltunk, hogy tavaly októberben bekövetkezett az első igen jelentős tranzakció Kolozsváron: egy nagyváradi ügyfél 13,8 Bitcoint adott el az Erdély fővárosában akkor még csak néhány hete működött, a virtuális pénznemt adó-vevő bankautomatát üzemeltető magyar vállalkozónak.

Most is hozzá fordultunk felvilágosításért: mi az oka annak, hogy ma már egy BitCoin több min 8 ezer dollárt ér?

– Egyrészt a nagy világbankok és befektetési cégek elkezdtek komolyan érdeklődni a kriptovaluták iránt, másrészt pedig egyre több magánszemély lát benne fantáziát. A telefonbeszélgetésünk előtt éppen egy olyan ügyféllel tárgyaltam, aki egyszerre négy olyan gépet fog vásárolni „bányászásra”, amely egyenként és mindenestől 3 ezer euró körül mozog. Két-három nap alatt beszerezzük az alkatrészeket, mi ugyanis ezek forgalmazásával is foglalkozunk, felinstalláljuk a szükséges számítógépes programokat, s máris elkezdődhet a kriptovaluta bányászása – mondta „madárnyelven” a téma szakija.

Az alapok tisztázása

Mielőtt továbbmennénk: a kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is működik. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A BitCoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert személy által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon, ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a BitCoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A BitCoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, amely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a BitCoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető.

Visszatérve Miklós Istvánra, megtudtuk:

– A szerverek a polcon fekszenek, s bányásznak. Ha valaki eljön hozzám, s azt mondja, hogy Ethereumot akar bányászni, akkor azt mondom neki: körülbelül 3 ezer eurós befektetésre van szüksége. Ez körülbelül 10 hónap alatt térül meg. Jómagam a kibányászott Ethereumból leveszek egy bizonyos százalékot, cserébe pedig biztosítom a bányászgép villanyáram-ellátását és azt is, hogy ne szakadjon meg az internet-kapcsolat. Tíz hónapot követetően havi mintegy 300 eurót gyárt majd a gép. Tavaly ősszel az Ethereum 12 dollár volt, ma körülbelül 370 dollár – magyarázta.

Virtuális pénzt bányásznak a… fekete lyukból

Ilyen körülmények között azonnal megkérdeztük: hogyhogy nem helikopterrel közlekedik? – BMW típusú személygépkocsival járok ide-oda. Tény, hogy nyereséget hozó üzlet – jegyezte meg.

Kíváncsiak voltunk: honnak jön a kriptovaluta, a pénz? Megtudtuk: a kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn. Ez hogyan történik? A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin a tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe. A rendszer nyilvános főkönyve tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc. A blokkláncban a rendszer bármelyik pontján bárki által végrehajtott tranzakció visszakereshető. Amikor új tranzakció történik, az összes addigi érvényesített blokkot tartalmazó láncolat végére egy újabb blokk kerül. A bitcoin-hálózat minden tagja rendelkezik a tranzakciók folyamatosan frissülő, teljes történetének egy-egy példányával, így a bitcoinok mozgását mindenki figyelemmel kísérheti.

– Angliában a helyhatóságot valósággal kötelezik arra, hogy blokklánc alkalmazással rukkoljanak elő, azaz például a házasságlevelet bevezetik a blokkláncba, így mindenki tudja, ki, kit vesz el. Az Ethereum blokklánc nem csupán virtuális pénztárca, hanem egy szerver, ahova bárki, bármilyen információt tárolhat. A számítógépet nem lehet meghekkelni. Az emberkereskedelem miatt Moldova Köztársaságot kvázi arra kötelezik, hogy az Ethereum blokkláncon digitális személyi igazolványokat hozzon létre. Ezeket az adatokat nem lehet megmásítani, feltörni – mondta.

Szerinte egyszerű a magyarázat a kriptovaluták iránti fokozott érdeklődésre: ma már a nagy világbankok és befektetési cégek is látnak fantáziát benne, elkezdtek ilyen irányba elmozdulni.

– Londonban négy nap alatt csupán 25 font készpénzt használtam, a többi költséget kártyával fizettem. Bitcoinnal sajnos nem sikerült – mondta.

Szerinte van kolozsvári BitCoin piac. – Egyelőre mindenki csücsül, s várja, mi történik. Máshol a pénz ömlik bele a kriptovalutákba, erről a CoinMarketCap weboldalon kapható több információ. Jelenleg körülbelül 15 kliensem van, tudomásom szerint körülbelül 150 bányászgép működik Erdélyben – mondta Miklós István.