A magyar bankcsoport közel 20 év után vonul ki a piacról, ami sokak szerint azért érthetetlen, mert a magyar bank az egyik legnagyobbnak számít a régióban. A romániai leányvállalata nem tudott egyértelműen sikeres pályát befutni, hiszen növekedése megfeneklett, a 3,75 százalékos piaci részesedés nem elég ahhoz, hogy hosszú távon bírja a versenyt. A magyar bank organikus növekedéssel próbálkozott, hogy legalább 5 százalékot hasítson ki a piacból, de miután belátták, hogy ily módon sem lehet elérni a célt, akkor a pénzintézet eladásáról határoztak. A felek 347,5 millió euró értékű kötelező érvényű megállapodást írtak alá. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint a döntést befolyásolta, hogy a közeljövőben kicsi az esélye annak, hogy felvásároljanak egy másik hazai bankot, így nem látták garantálva a megfelelő növekedést, ezért döntöttek az eladás mellett.
De nézzük meg, hogyan jutottak ide a felek. A Ziarul Financiar című gazdasági lap szerkesztőségi kommentárjában hívta fel a figyelmet arra, hogy a tranzakció mögött egy diszkrét stratégia húzódik, amely szerint a román állam csökkenteni akarja a bankpiacon a külföldi tőketulajdont. Felidézték, hogy 2008-ban a bankpiacon a hazai tőke mindössze valamivel több mint 11 százalékot tett ki, 2022-ben ez az arány viszont már csaknem 32 százalékra nőtt. Ez úgy valósult meg egyebek mellett - írja a lap -, hogy a Kolozsváron alapított pénzintézet jelentős állami hátszélnek örvendett. A gazdasági válság alaposan megviselte a bankokat, és a külföldi pénzintézetek már nem voltak hajlandók finanszírozni a hazai gazdaságot. Ez akkor egy komoly vészjelzés volt, hogy növelni kell a hazai tőketulajdont, hogy a válsághelyzetekben is legyenek olyan bankok, amelyek hajlandók finanszírozni a gazdaságot. Az államnak ez a szándéka egybeesett a megizmosodni akaró BT terveivel, amely számára hatalmas lehetőséget, de kockázatot is jelentett, hogy a harmadik legnagyobb pénzintézetet, a Volksbankot felvásárolta. Így egy csapásra az egyik legnagyobb piaci szereplővé válhatott, miután a nemzeti bank is áldását adta a tranzakcióra. Később a Bancpostot is megvásárolta a BT, s ezzel megelőzte az addig első helyen levő Román Kereskedelmi Bankot, amely az osztrák Erste portfóliójába tartozik.
Az OTP is aktív volt a felvásárlásokban, csak jóval kisebb méretű pénzintézeteket tudott megvenni. Előbb a RoBankot, majd a Millennium Bankot kebelezte be. A harmadik tranzakció is szinte összejött, hiszen az OTP vezetői már megállapodtak a görög tulajdonban lévő Banca Românească megvásárlásáról, de a Román Nemzeti Bank 2018-ban elutasította az üzletet, majd egy év múlva - szinte biztosan nem véletlen - a görög tulajdonú pénzintézet az állami Eximbankhoz került. Ezt követően kezdett egy intenzív szerves növekedési tervbe az OTP, de mára be kellett látniuk, hogy felvásárlás nélkül aligha következhet be a kívánt mértékű erősödés.
A román lap szerint az OTP felvásárlása a kolozsvári bank által nem egy egyszerű tranzakció, hanem része egy több mint tízéves stratégiának, amely szerint a nemzeti bank a 2008-as válságból tanulva célul tűzte ki a román tőketulajdon növelését a bankpiacon. A lap szerint ennek érdekében a BT megkapott minden támogatást a nemzeti banktól a növekedéshez, és más román bankok is szép eredményeket értek el. A BT 2008 óta több mint nyolcszorosára nőtt, a CEC Bank több mint ötszörösére, és az Eximbank is több mint nyolcszorosára bővült aktívái alapján. Ehhez képest a BCR csak 65 százalékkal, a BRD 51 százalékkal nőtt. A lap megállapította, hogy válsághelyzetekben, amikor a nemzetközi piacok megbénulnak, könnyebb bukaresti irodákba telefonálni, mint Bécsbe, Párizsba, Amszterdamba vagy Milánóba, ez ösztönözte a nemzeti bankot ennek a stratégiának a céltudatos követésére. A válságokban ugyanis hazai bankokat sokkal könnyebb rávenni, hogy államkötvényeket vásároljanak és megsegítsék a nehéz helyzetbe került gazdaságot. A lap szerint az OTP Bank Románia bekebelezése után 23-24 százalékos piaci szeletet magának tudó BT célja az, hogy elérje a 30 százalékos részesedést, a bankpiacon pedig a román tőke arányát 50 százalékra szeretnék növelni.
