Az EU szankciókkal sújtja Fehéroroszországot, ha orosz atomfegyvereket fogad
„Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon” – tudatta Borrell.
Moszkva válaszlépéseket tesz
Vlagyimir Putyin orosz elnök már a múlt hét elején közölte: fény derült arra, hogy Nagy-Britannia nem csupán tankokat készül Ukrajnába küldeni, de szegényített urániumot tartalmazó rakétafejeket is.
„Oroszországnak nincs más választása, mint megtenni az arányos válaszlépéseket” – szögezte le az orosz államfő. Meglátása szerint ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, az orosz és a fehérorosz kormány egyetértett a döntésben. Televíziós bejelentkezésében az orosz elnök kifejtette: az Egyesült Államok is nukleáris fegyvereket állomásoztat európai szövetségesei területén.
„Megállapodtunk abban, hogy mi is ezt fogjuk tenni anélkül, hogy megsértenénk az atomsorompó egyezményre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinket” – emelte ki Putyin. Mint elmondta, Oroszország július 1-jéig befejezi a taktikai atomfegyverek tárolására szolgáló létesítmény felépítését Fehéroroszországban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Moszkva valójában nem adja át a fegyverek feletti ellenőrzést Minszknek.
Oroszország tíz taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgépet állomásoztat Fehéroroszországban – közölte az orosz elnök, és hozzátette, hogy Moszkva már számos, nukleáris fegyverek indítására használható Iszkander rakétarendszert adott át Fehéroroszországnak.
Kijev az ügy kapcsán az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az EU-t, hogy figyelmeztessék Fehéroroszországot az orosz atomfegyverek telepítésének következményeire.
Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért.
„A NATO résen van, szorosan nyomon követjük a helyzetet. Eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.
A britek cáfolják az orosz álláspontot
A brit védelmi minisztérium múlt heti közleménye szerint az orosz vezetők kijelentéseivel ellentétben, a szegényített urániumtartalmú lövedékeknek „semmi közük a nukleáris fegyverekhez”, a szegényített uránium a páncéltörő eszközök „szabványos összetevője.”A brit tárca szerint ezt Oroszország is tudja, ennek ellenére szándékos félrevezetéssel próbálkozik.
A londoni védelmi minisztérium közölte: a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society és más szervezetek tudósai által végzett független kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek alkalmazásának valószínűleg csekély hatása van az emberi egészségre és a környezetre. A tárca hangsúlyozza, hogy a brit hadsereg évtizedek óta használ szegényített urániumot páncéltörő lövedékeiben.
Komoly aggodalomra van ok
Az Origo hírportál összefoglalójában kiemeli: komoly aggodalomra ad okot a brit kormány bejelentése, miszerint akár szegényített urántartalmú lövedékeket is szállítanának Ukrajnának. Elemzők szerint ezzel az Egyesült Királyság újabb lépést tett a világháború felé. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen fegyverek nemcsak a háborúban okoznak borzalmas károkat, hanem hosszú távon is mérgezhetik a környezetüket, radioaktív szennyeződést és rákos megbetegedéseket okozva. A helyzetet pedig súlyosbítja, hogy a Nyugat folyamatosan provokálja a világ egyik legnagyobb atomhatalmát, Oroszországot.
A portál emlékeztet: szinte napra pontosan 24 éve kezdődött a szerbiai NATO-bombázás, amely hónapokon át tartott és hatalmas pusztítást hagyott maga után. Több ezer tonna szegényített urániumot tartalmazó lövedéket vetettek be, amelyek súlyos megbetegedéseket okoztak. A V4NA hírügynökség szerint jelenleg is több ezer olyan szerbiai lakos van, aki a NATO bombái miatt lett rákbeteg, ők be is perelték a szövetséget.
Egy kínai tévétársaság újonnan bemutatott dokumentumfilmje is hasonló esetekről számol be, amely szerint egyre több iraki, köztük újszülöttek és gyermekek szenvednek rákban és más gyógyíthatatlan betegségekben. Az amerikai erők Irak 2003-as inváziójakor ugyanis szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket is használtak.
Szakértők szerint, ha atomfegyvereket vetnének be, az a hadviselés és diplomácia minden ismert szabályát felrúgná, s beláthatatlan következményekkel járna.