Felméréssel, tájékoztatással a lakosság tudatosításáért
Már csökkent a fogyasztás, de még nem elegendő
A romániai lakosság húsfogyasztását vizsgálja az a felmérés, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezdeményezett a közelmúltban.
– Az előzetes iparági kutatásomból az derült ki, hogy Romániában 1990 és 2020 között 12,3%-kal csökkent a húsfogyasztás. Míg 1990-ben egy fő átlagosan heti 1437 gramm húst fogyasztott, 2020-ra ez a szám 1260 grammra csökkent. Bár a fogyasztás némiképp visszaesett, még mindig sokkal nagyobb, mint amit egészségügyileg vagy fenntarthatóság szempontjából javasolnak. Bár fontos kiemelni, hogy ez a felmérés nem tér ki külön-külön a húsfajtákra. Az INS (Román Nemzeti Statisztikai Hivatal) adataira támaszkodva azonban megtudhatjuk, hogy Romániában 2020-ban havonta egy fő átlagosan 0,322 kilogramm marha-, 1,35 kilogramm disznó-, 1,6 kilogramm szárnyast és 1,4 kilogramm húskészítményt fogyasztott. A fenntarthatóság szempontjából a vörös húsok azok, amelyek a legtöbbet szennyeznek. Az INS adatai alapján Romániában a vörös húsokból, azaz a marhából és a disznóból havonta fejenként 1,6 kilogrammot fogyasztanak, ami heti fogyasztásra átszámolva 378 grammot jelent, azaz 78 grammal meghaladja az ajánlott 300 grammot. És ebbe nem tartoznak bele azok a húskészítmények, amelyek elkészítéséhez szintén használhatnak marhát vagy disznóhúst. Kiemelendő, hogy a szárnyashús előállítása nem jár annyi metánkibocsátással, mint például a marhahús, és a húskészítmények közül a legfenntarthatóbbnak számít, mégis az előállítása nagy mennyiségben ugyanúgy szennyezéssel jár. Rengeteget próbálkoznak a közlekedési szektorban annak érdekében, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, viszont a gépkocsiforgalom mellett az állattartás is környezetszennyező, de esetében nemigen születtek lépések a fenntarthatóság irányába. Első körben a tenyésztett húsok elfogadását kutattam, amit be is mutattam a 24. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián, és dolgozatom díjban részesült – nyilatkozta a Szabadságnak Darvas Andor, Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának óraadó oktatója.
Megtudtuk: a kutatásban Darvas Andor mellett Alt Mónika Anetta, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának tanára és a Digitális Marketing mesteri program koordinátora vett részt. A kérdőív része a kutatásnak, viszont maga a tudományos kutatás nem része egyetlen vizsgamunkának sem. Az adatkérdezés másfél hete indult el, és annak érdekében, hogy legyen idő az adatok feldolgozására, még körülbelül másfél hétig tart.
Annak érdekében, hogy a minta reprezentatív legyen, a válaszadók számának a jelenlegi román lakosságot kellene tükröznie, ezért rengeteg kitöltőre lenne szükség. Jelen kutatás erőforrásbeli hiányosságai miatt nem reális cél akkora számú mintával dolgozni. A szakirodalmi forrásokat és a témában való előző kutatásokat alapul véve az 500–1000 közötti mintával helyes számításokat lehetne végezni, és megfelelő következtetéseket lehetne levonni.
– Az 1980-as évekre vonatkozólag nem találtunk adatokat, viszont az 1990-es évekről tudjuk, hogy egy fő átlagosan heti 1,4 kilogramm húst fogyasztott. Valószínű, hogy az 1980-as években is az ajánlott mennyiség fölött volt a húsfogyasztás, így a túlzott húsevés veszélye akkor is fennállhatott, viszont nem kapott akkora figyelmet a téma – válaszolta Darvas Andor a Szabadság azon kérdésére, hogy mikortól kezdődhetett a túlzott mértékű húsfogyasztás Romániában.
Az állattartás körülményei is megváltoztak
– Jelenleg a tenyészállatokat azért tartják másképp, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt, mert a húsipar napjainkban tömegtermelésre van ráállva, sokkal több személyt kell ellátniuk, mint mondjuk hatvan éve. Az 1960-as években a Föld lakossága 3 milliárd fő volt, míg mára 7,8 milliárdnál tartunk, ami több mint kétszer nagyobb. Bár a lakosság drasztikus növekedése nem Európában történt, ha az európai népességnövekedést vizsgáljuk, láthatjuk, hogy míg 1960-ban 605 millió lakosa volt Európának, mostanra ez a szám már 745 millióra növekedett. Nyilván az is megoldás lenne, hogy az ipari szereplők lemondjanak a tömegtermelésről. Annak az lenne az eredménye, hogy sokkal kevesebbet termeljenek, és mivel csökkenne a kínálat, a termékek árai megemelkednének, ami lényegében felgyorsítaná a húsfogyasztás csökkentésének folyamatát. Mivel nincs olyan ipari szereplő, amely önként lemondana a tömegtermelésről, járhatóbb út lenne, ha az egyének tudatosan kevesebb húst fogyasztanának, és ennek eredményeképpen a húsipar is kénytelen lenne idővel kisebb kapacitáson termelni – közölte Darvas Andor.
– A közvélemény-kutatás célja, hogy felmérjük a romániai lakosság hajlandóságát a húsfogyasztás csökkentésére, és ezáltal beazonosítsuk azokat a gátakat, amelyek esetleg akadályozzák a lakosságot ebben. A felmérés eredményei a jövőben hasznosak lehetnek azon szervezetek számára, amelyek a húsfogyasztás csökkentését szeretnék népszerűsíteni akár tudatosítással, akár alternatívák ajánlásával. Bár egyik napról a másikra nem lehet visszafogni a húsfogyasztást, idővel a lakosság tudatosításával el lehetne ezt érni. Azzal, hogy megtudjuk, melyek azok a gátak, amelyek akadályozzák a húsfogyasztás csökkentését, azt is megtudhatjuk, hogyan lehet ezeken változtatni. A kérdőívben a témát fenntarthatósági, egészségügyi, pénzügyi szempontból is vizsgáljuk. Amennyiben a kutatás eredményeiből azt látjuk, hogy a kitöltők túlnyomó része nem ért egyet azzal, hogy a húsfogyasztás káros lehet a környezetre, javasolt lenne a fogyasztókban tudatosítani, hogy igenis káros. Fontos, hogy a fogyasztókat a jövőben ne negatív motivációkkal, kényszerrel, vagy kiközösítéssel próbálják rábírni az attitűdjük megváltoztatására, hanem azzal, hogy megpróbálják megérteni a motivációikat, és tudatosítás által valódi változást próbáljanak meg elérni. Konkrétabb javaslatokat valószínűleg a kutatás lezárta után tudunk tenni – magyarázta Darvas.
Az egészségnek is jobb a kevesebb húsfogyasztás
– A húsfogyasztás csökkentése számos jó eredménnyel járna, amiket viszont csak hosszú távon lehetne mérni. Elsősorban egészségügyi szempontból lenne mindenkinek jobb. Ennek hatását úgy lehetne mérni, hogy összehasonlítják azon megbetegedések mutatóinak változásait, amelyek a túlzott húsfogyasztásból következtethetők. A húsfogyasztás csökkentésének másik pozitív hatása fenntarthatósági szempontokból lenne érezhető. Bár a klímaváltozás még nem érezteti annyira a hatásait, ez a jövőben változhat.
Nem Románia és Európa a legnagyobb húsfogyasztó a világon, az egy főre eső húsfogyasztásban a nyugati társadalmak állnak az élen. Amennyiben változást akarunk elérni, nem háríthatjuk a felelősséget másokra, egyénileg is kell tennünk érte. Rengetegszer hallom a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy az egyszerű embernek kell tennie valamit, ám nem az egyszerű ember a legnagyobb szennyező. Való igaz, hogy a húsfogyasztás esetében sem az egyszerű ember a fő szennyező, de végső fogyasztókként eldönthetjük, hogy azt a terméket, amelynek az előállítása rengeteg káros hatással jár, fogyasztjuk-e vagy sem. Az ideális húsfogyasztás az előzetes kutatások alapján egészségügyileg 500 gramm lenne hetente fejenként, fenntarthatóság szempontjából pedig 300 gramm. Bár nem lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra a lakosság ilyen drasztikusan lecsökkentse a fogyasztását, úgy gondoljuk, amennyiben 2030-ig a felére csökkenne, az már nagyon jó teljesítménynek számítana.
Az Európai Unió heti egy főre eső húsfogyasztása 1,3 kilogramm volt 2018-ban, újabb adatok erre vonatkozólag még nincsenek. Ez 0,62%-kal kisebb, mint a 2018-as romániai fogyasztás. Az elemzésben összemértem Romániát a legnagyobb EU-s húsfogyasztóval, Spanyolországgal, ahol a heti egy főre eső mennyiség 2020-ban 1,9 kilogramm volt, az EU legerősebb gazdaságával, Németországgal, ahol 1,5 kilogramm volt az egy főre eső heti fogyasztás, valamint a legkisebb fogyasztóval, Bulgáriával, ahol kicsivel több mint egy kilogramm volt az egy főre eső átlagos heti fogyasztás. Ezek a számok az Our World Data oldalról származnak. A globális lakosság elvárhatóan eléri a kilencmilliárd főt 2037-re, ami komoly kihívásokat jelent az élelmiszertermelés és a környezetvédelem terén. A Greenpeace felhívta a figyelmet a húsfogyasztás csökkentésének szükségességére a környezet fenntarthatósága érdekében. A kutatásunk eredményei nemcsak tudományos jelentőségűek, hanem hozzájárulhatnak a társadalmi tudatosság növeléséhez és a fenntartható életmód előmozdításához is – összegzett Darvas Andor.
Azok, akik kitöltenék a húsfogyasztási szokásokat felmérő kérdőívet, ide kattintva megtehetik.
