A kutatás szerint a szomszédok közötti jó kapcsolatok ápolása, kortól és életmódtól függetlenül fontos a romániai lakosság számára, a generációs különbségeken túl általában tisztelettudó és barátságos szomszédokat szeretne mindenki. 

„Ez egyértelműen jelzi, hogy a jóérzés, a harmonikus kapcsolatok továbbra is alapvető fontosságúak a mindennapi életben. De érdekes árnyalati különbségeket is észrevettünk: a fiatalok elsősorban a nyugalmat, a diszkréciót tartják fontosnak a szomszédi kapcsolatokban, míg az idősebbek inkább a kölcsönös segítségnyújtást, a közösségi összetartást értékelik” – mondta Monica Dudău, az OLX Group ingatlanmarketing cég vezetője.

A szomszédokkal való jó kapcsolat az életkor előrehaladtával egyre fontosabbá válik. A Z generációnak (18-28 közötti korosztály) csak 24 százaléka tartja nagyon fontosnak ezt, szemben a Baby Boomerek (61-79 év) 42 százalékával. Az interakciók gyakoriságát tekintve az X generáció (45-60 év) tagjai érintkeznek a leggyakrabban a szomszédokkal: 38 százalékuk naponta, 29 százalékuk pedig legalább hetente egyszer. A spektrum másik végén a Z generáció (18-28) áll: mindössze 23 százalékuk mondja, hogy minden nap beszélget a szomszédjaival, 36 százalékuk pedig azt, hogy nagyon ritkán.

Az ifjú párokat tartják ideális szomszédnak 

Ha választani kell, a legtöbben fiatal párokat tartják az ideális szomszédnak (5-ből 3,31 pont). Őket követik az egyedülállók (3,11), a gyermekes családok (3,02) és az idősek (2,91). A legkevésbé a diákokért rajonganak (2,65) minden bizonnyal zajosabb életmódjukért.  

Az ideális szomszéd profilja ugyanakkor életkor szerint változik. A 44 év alattiak számára a kedvesség, barátságosság után a második legfontosabb tulajdonság a nyugalom: a Z generáció 42 százaléka és az ezredfordulósok 43 százaléka tartja ezt lényegesnek, míg a 60 év felettiek számára igen fontos a segítőkészség. (A közösségi szerepvállalásra való hajlandóságot az érett generáció szintén jobban értékeli: az X generációsok 7 százaléka és a boomerek 6 százaléka említi ezt, míg a fiatalabbak körében kevesebb mint 5 százalék.)

A szomszédokkal való jó viszony fontosságát illetően az adatok különbséget mutatnak azok közt, akik családi házban, illetve akik tömbházban laknak. Az előbbiek 39 százaléka tartja nagyon fontosnak a szomszédokkal való jó kapcsolatot, míg az utóbbiaknak csak 30 százaléka. Ami pedig a szomszédokkal való kapcsolattartást illeti, a házban élőknél az igény valamivel nagyobb (39 százalék), hogy naponta kapcsolatba lépjenek a szomszédokkal, mint a tömbházakban élők esetében (31 százalék).

Ami a bosszantó viselkedésformákat illeti, a tiszteletlenség és az agresszív magatartás a többség számára elfogadhatatlan. A családi házban élőket nagyobb arányban (62 százalékban) zavarja a tiszteletlenség vagy az agresszivitás, mint a tömbházlakások lakóit (53 százalék). Értelemszerűen a zajra a tömbházlakók érzékenyebbek (39 százalék), mint a házban lakók (28 százalék).

A magyarországiak szerint a szomszéd legfontosabb tulajdonsága a barátságosság – derül ki egy hasonló kutatásából. A válaszadók közel fele nehezményezi, ha a közelében élő barátságtalan, és mintegy negyven százalékuk azt sem viseli jól, ha megbízhatatlan. A mogorvaságot azonban megelőzte a lármázás a rangsorban: Magyarországon tíz emberből közel hétnek borzolják leginkább az idegeit a hangos lakók. Az Egyesült Államokban lakók leginkább a megbízhatóságot preferálták szomszédaikkal kapcsolatban. A csendesség áll a második helyen, s a Magyarországon leginkább vágyott szomszédi tulajdonság, a barátságosság csak a harmadik lett.