Csapás érte a zaporizzsjai erőmű egyik hűtőtornyát

Moszkva és Kijev egymást vádolja, a NAÜ azonnali hozzáférést kér

Egymást vádolja Kijev és Moszkva a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap este kiütött tűz miatt. A hatalmas nukleáris létesítmény több mint két éve orosz ellenőrzés alatt áll. Kijev szerint orosz erők okozták a tüzet, az elfoglalt zaporizzsjai terület Kreml által kinevezett kormányzója szerint azonban ukrán rakétacsapások miatt gyúlt ki a tűz az erőmű telephelyén, írja a BBC.

Vasárnap Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsja terület Oroszország által beiktatott kormányzója arról számolt be, hogy tűz ütött ki az erőmű hűtőtornyaiban. A tisztségviselő az ukrán rakétákat okolta, ugyanakkor „nyugalomra” intett, mondva, hogy az erőmű környékén „nem ugrott meg a sugárzás mértéke.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlésében megerősítette, hogy nem észleltek sugárzás-növekedést, nukleáris sugárszennyezés veszélyét, de azzal vádolta az orosz erőket, hogy szándékosan okozták a tüzet, ugyanis ezzel „zsarolják” Kijevet, miután az ukrán katonaság előrenyomult Oroszország területén.

Hétfőn a kora reggeli órákban Vlagyimir Rogov, egy másik, a Kreml által beiktatott tisztségviselő egy Telegram-üzenetben közölte, hogy a tüzet „teljesen eloltották.”

A zaporizzsjai atomerőmű 2022 óta orosz csapatok és tisztviselők ellenőrzése alatt áll. Több mint két éve nem termel áramot, és április óta mind a hat reaktor hideg leállásban van, összegzi a BBC.

Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X-en közzétett közleményében azt tudatta, hogy szakértői „erős sötét füstöt” láttak kiáramlani az erőműből, „robbanásokat” követően. A NAÜ közlése szerint az erőmű személyzete arról számolt be, hogy a telephely egyik hűtőtornyát dróntámadás érte.

A NAÜ szerint „a nukleáris biztonsági helyzet” nem súlyosbodott. Ugyanakkor, egy későbbi nyilatkozatában az atomenergia-ügynökség „azonnali hozzáférést kért a hűtőtoronyhoz, hogy felmérje a károkat.”

Mindeközben, az ukrán csapatok immár harminc kilométerre nyomultak előre Oroszország belsejében – ez a legmélyebb és legjelentősebb ukrán behatolás azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját, mutat rá a BBC. A brit portál szerint a jelek szerint Oroszország küszködik az ukrán előrenyomulás megállításával – hétfőig több mint 76 ezer embert evakuáltak a kurszki régióból, ahol a helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek. Az orosz vasúttársaság különvonatokat is indított Kurszkból Moszkvába a menekülni kívánó civilek számára.

A harcok a hétvégén is folytatódtak orosz területen. Alekszej Szmirnov kurszki kormányzó vasárnap kora reggel közölte, hogy az „álnok” ukrán támadásnak sebesültjei vannak. Vlagyimir Putyin orosz elnök „súlyos provokációnak” minősítette az offenzívát.

HAT SZÁZALÉKKAL GYENGÜLT A RUBEL AZ UKRÁN BEHATOLÁS ÓTA

Tovább gyengült az orosz rubel a dollárral szemben hétfőn, miután Oroszország elkezdte egy újabb, Ukrajnával szomszédos régió körzeteinek részleges evakuálását az ukrán erők behatolását követően. Hétfőn röviddel kilenc óra után két százalékos gyengüléssel, 90,36 rubelen jegyezték a dollárt. Mint ismert, az ukrán offenzíva egy hete kezdődött – a kijevi hadsereg egységei átlépték az ukrán-orosz határt, és behatoltak a kurszki területre. Egy hét alatt a rubel összesen 6 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Az euróhoz viszonyítva 2,0 százalékkal, 98,67-re gyengült a rubel jegyzése hétfőn délelőtt.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

“Határozottan elítéljük Oroszország azon döntését, hogy büntetőeljárást indít újságírók, köztük Mircea Barbu ellen azért, mert tudósítottak Kurszkból. Ez a sajtószabadság és az alapvető jogok elleni nyílt támadás. Az újságírókat védeni kell, nem pedig elhallgattatni” – üzente az X platformon a külügyi tárca.
Külpol