"A náci Németország 1945. május 8-i kapitulációja egy totalitárius, gyilkos és szélsőséges rezsim bukását hozta el Európa számára. Felidézte, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum és a jaltai megállapodás a Szovjetunió által ellenőrzött tömbbe kényszerítette Romániát, és csak 45 évnyi kommunista totalitarizmus után, a berlini fal leomlásával kapott új esélyt a román nép a nyugati világhoz való felzárkózásra" - idézte Nicolae Ciuca évfordulós üzenetét az Agerpres.
Hozzátette: a német kapituláció jelentőségének hangsúlyozása érdekében kezdeményezi, hogy Romániában is hivatalosan május 8-át ünnepeljék meg, ahogy ezt az ország transzatlanti partnerei is teszik. Szerinte ugyanis a győzelem május 9-i megünneplését ürügyként használja fel az Ukrajna ellen indított orosz inváziót támogató propaganda arra, hogy a második világháború lezárását egyetlen szereplő érdemeként állítsa be, figyelmen kívül hagyva olyan döntő fordulatokat, mint a normandiai partraszállás, vagy Párizs, Madrid, Róma, Athén és Németország nagy részének felszabadítása, amely az amerikai, brit és francia szövetséges csapatok, valamint a helyi ellenállók együttes erőfeszítésének eredménye volt.
"Ily módon tisztelettel adózunk mindazoknak a románoknak, akik azért harcoltak, hogy az ország és Kelet-Európa felszabaduljon a náci elnyomás alól" - zárta május 8-i üzenetét a román miniszterelnök.
Európát, amely után egész nemzedékek sóvárogtak és megharcoltak érte, folyamatosan védeni kell, és ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor veszély fenyegeti a második világháború utáni világbéke alapját képező értékeket - jelentette ki Klaus Iohannis államfő az Európa napja alkalmából közzétett üzenetében.
Az államfő hangsúlyozta, a jelenlegi nehéz időkben a félelem és a bizonytalanság termékeny talajként szolgál a félretájékoztatás és a hibrid támadások számára, amelyek megkérdőjelezik a demokratikus elveket és értékeket. Az ilyen kísérletekkel szemben racionális megközelítésre, az információk és azok forrásainak manipulációktól mentes, alapos elemzésére, valamint a fontos európai kérdésekről szóló konstruktív vitákban való részvételre van szükség. "Európát védve magunkat, saját biztonságunkat és jólétünket védjük" - nyomatékosította.
Iohannis kiemelte, Románia jelentős mértékben hozzá tud járulni a közös európai célkitűzések megvalósításához, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ország polgárai a továbbiakban is töretlenül támogatni fogják az Európai Uniót és annak alapvető értékeit.
Az elnök hangsúlyozta, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának hatásai sokrétűek, továbbra is veszély fenyegeti a második világháború utáni világbéke alapját képező elveket és értékeket, miközben globális szinten a széttöredezettség és a geopolitikai átrendeződés tendenciája figyelhető meg. Meglátása szerint a polgárok biztonsága és a társadalom ellenálló képessége új értelmet nyert, a demokrácia és a jogállamiság védelmén és a gazdasági jólét biztosításán túlmenően a békéért és a közösen vallott értékekért küzdők támogatására is kiterjed.
Mindemellett meg kell találni a gyors megoldásokat az éghajlatváltozásra - amelynek egyre drámaibb hatásai vannak a mindennapi életre -, és alkalmazkodni kell a digitális környezethez. "Ebben a kihívásokkal teli környezetben még fontosabb szerep hárul Európára, a béke, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok szimbólumára. Ezeknek az értékeknek a védelme olyan felelősség, amely alapvetően meghatározza azt a világot, amelyben a jövő generációi felnőnek majd" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy Románia kiveszi a részét a közös stratégiai prioritások végrehajtására irányuló európai erőfeszítésekből és kezdeményezésekből.
"Az egység és a szolidaritás továbbra is a legfőbb erősségünk, és az elmúlt évek egyértelműen bizonyították, hogy csak egységesen és szolidárisan lehetünk erősebbek" - mondta Klaus Iohannis.
Az elnök rámutatott továbbá, hogy a kohéziós alapok mellett az uniós helyreállítási mechanizmus egyedülálló lehetőséget jelent Románia számára a fejlődésre, és ezt a lehetőséget ki kell használni.
Beszélt arról is, hogy az Európai Unió biztonsága külső határainak megfelelő védelmét is jelenti, és Románia hozzájárulását ehhez "Európában és azon túl is széles körben elismerik és nagyra értékelik". "Meggyőződésem, hogy az Európai Unió tagországai közötti felelősség, egység és szolidaritás szellemében, párbeszéd és konstruktív elkötelezettség révén Románia elnyeri méltó helyét a szabad mozgást biztosító térségben" - emelte ki.
Klaus Iohannis hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország biztonságának megerősítése szintén alapvető fontosságú, szoros együttműködést feltételez a NATO-n belül a védelmi képességek növelése, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenállóképesség megerősítése érdekében.
"Bármiféle habozás nélkül fenn kell tartanunk az Ukrajnának nyújtott támogatást, és ezekből az erőfeszítésekből Románia is kiveszi a részét. A stratégiai tét egyértelmű: világossá kell tenni, hogy a szuverén államok közötti határok erőszakos átszabása nem fogadható el sem Európában, sem máshol a világon" - nyomatékosította az államfő.
Elmaradt a légiparádé, bár Moszkva fölött tiszta volt az ég
A civilizáció ma ismét fordulóponthoz érkezett, Oroszország ellen újra háború folyik, de az ország képes szavatolni biztonságát – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden, a győzelem napja alkalmából rendezett díszszemlén a moszkvai Vörös téren.
„Oroszország ellenfeleinek az a céljuk, hogy elérjék az ország összeomlását és megsemmisülését, eltöröljék a második világháború eredményeit, véglegesen megtörjék a globális biztonság és a nemzetközi jog rendszerét, megfojtsanak minden szuverén fejlődési központot” – hangoztatta az orosz elnök.
A náci Németország felett aratott 1945-ös győzelem emlékére összegyűlt több ezer orosz katona és politikus előtt Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország jövője az Ukrajnában harcoló katonáktól függ. „Semmi sem fontosabb most, mint az önök katonai feladata (…) Önök becsülettel teljesítik küldetésüket, Oroszországért harcolnak. Nincs fontosabb az egységnél és a hazaszeretetnél, amit őseink a nagy honvédő háborúban bebizonyítottak” – hangoztatta.
Az orosz elnök rövid beszéde után több ezer katona vonult végig a Vörös téren orosz és szovjet zászlókat lengetve. A hivatalos adatok szerint mintegy nyolcezren voltak, köztük mintegy ötszáz olyan katona, aki Ukrajnában is harcolt.
A hagyományos katonai parádé anélkül ért véget, hogy az ilyenkor szokásos módon bemutatták volna az orosz légierő harci gépeit. A légi parádé annak ellenére maradt el, hogy Moszkva felett tiszta volt az égbolt – derült ki az orosz állami tévé helyszíni közvetítéséből.
