Black Boxes – Betekintés a Berlini Művészeti Akadémia archívumának magyar gyűjteményébe

Black Boxes – Betekintés a Berlini Művészeti Akadémia archívumának magyar gyűjteményébe
A Berlini Művészeti Akadémia és a Litera irodalmi portál közösen indította útnak új, Black Boxes című sorozatát: az év folyamán rendszeresen felnyílnak majd a „fekete dobozok” a Litera olvasói előtt, hogy betekintést engedjenek az Archívum magyar gyűjteményébe, Esterházy Péter, Kertész Imre, Konrád György és Nádas Péter írói archívumába.

„Az archívumok sokak tudatában ismeretlen, netán titokzatos helyként élnek. Az épület falai közé bepillantva, a polcokon egymás mellett, alatt és fölött gondosan felsorakoztatott fekete archívumi dobozok látványa még inkább megerősíti ezt a benyomást. Vajon mit tartalmaznak az előttünk álló dobozok? Mi kerül beléjük, és mit keresünk bennük hiába? Ki ismerheti meg a dobozok tartalmát és ki kutathatja azokat?” – írja a sorozat ismertetőjében Werner Heegewaldt, az Archívum igazgatója és Madácsi-Laube Katalin, az Archívum munkatársa.

Mint olvasható, a sorozatban részt vevő szerzők, tudósok, művészek, irodalomkedvelők írásaikkal a gazdag archívumi anyagból merítve e kiemelkedő kortárs szerzők műveinek újraolvasására, továbbgondolására és párbeszédre invitálják az olvasókat a litera.hu honlapon. A sorozat nyitott fórum, amelyben egymástól különböző nézőpontok és gondolkodásmódok jutnak kifejezésre – írják.

„Az Akadémia a rábízott kincsek megőrzésen túl feladatának tekinti, hogy gyűjteményeit publikációk, rendezvények és kiállítások keretében az érdeklődő közönséggel megismertesse, és így munkájával hozzájáruljon, hogy a művészek élete és munkássága ne merüljön feledésbe az évek során” – írják a sorozat bevezetőjében.

A Black Boxes Cécile Wajsbrot esszéjével indult, amely Kertész Imre A száműzött nyelv címen előadott beszédének keletkezéstörténetét követi nyomon a kézirattól a publikációig. Miután rávilágít az író hagyatékának egyes darabjaira, a kapcsolódási pontokra Kertész és saját élettapasztalatai között, Cécile Wajsbrot esszéje az archívumok létkérdéseire és jövőjére irányuló gondolatokkal zárul. Schein Gábor más nézőpontból olvasta újra Kertész Imre beszédét: esszéjében Kertész Paul Celannal folytatott párbeszédét állítja gondolatmenetének középpontjába, hogy a nyelv szerepére és lehetőségeire reflektáljon – írják, kiemelve: az év folyamán további esszék következnek, amelyek Konrád György, Esterházy Péter és Nádas Péter archívumaival ismertetik meg az olvasót.

A sorozat bevezetőjében kiemelik, ha az idő múlásával az archívumok tartalma az újabb cikkek megjelenésével ismertté válik, akkor a sorozat kezdeményezői és kiadói máris elérték céljukat.

(Forrás: litera.hu)

Borítóképet készítette: Florian Unger

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Idén nyáron indította el Privát Trianon elnevezésű programját a Litera irodalmi portál azzal a céllal, hogy összegyűjtsék kortárs írók Trianonnal kapcsolatos személyes, családi emlékeit, történeteit. A kezdeményezésben résztvevő szerzőkkel dokumentumfilm-sorozat is készült, amelyek december végéig tekinthetők meg.
KultSzínTér