De kezdjük az elején, egy véleményfelmérésnek is beillő kérdéssel: kinek mi jut(na) eszébe egy birkáról? Például egy fényes-színes szórólapon levő fényképről, amelyen egy göndör, mélabús tekintetű, kajlafülű, türelmes kérődző tekint vissza. Tavasz tájékán esetleg a húsvéti bárányvágást idézné fel, vagy az ez ellen tiltakozók mozgalmát, hogy ne bántsuk, mert „bari bég a zöld gyepen”. Akár valamely hittérítő, misszionárius tanítását is ábrázolhatja, a megtérni vágyó, szelíd, ártatlan emberről, aki majd önfeledten ugrabugrál a felragyogó napsütésben. De egy állatvásárról is szólhat, helyszínről meg időpontról, állatkiállítással egybekötve. Vagy tenyésztési útmutató is lehet, még tán uniós pályázási lehetőséggel egybekötve, hiszen sokféle juhfajta van: fekete tejelő, húsmerinó, magyar merinó, racka, cigája, kékpofájú leicester, dorset, jacob, suffolk – és még sok hasonló egzotikus megnevezést találunk, ha rákeresünk. Meg aztán minél szelídebb, ártatlanabb birka, netán bárányka fotóját látnánk – mondjuk piros babos keszkenővel, margarétával a szájában -, mindenképpen előtérbe kerülne az állatvédelem, állatok pszichoterápiás használata, és tovább sorolhatnánk az ötleteket.
Na és a hazai turizmus eszébe jutna valakinek egy birka láttán? Netán felötlene ennek hatására, hogy akkor hamar foglaljon családi jegyet nyárára a tengerpartra? Vagy, hogy gyűjtse az energiát egy retyezáti túrára, spóroljon egy hétvégi élményfürdőzésre valamelyik hazai korszerű aquaparkba? Igen, a turisztikai miniszternek eszébe jutott – a juhról a hazai turizmus, vagy a hazai turizmusról a juh. Mircea Dobre turisztikai miniszter ugyanis egy korábbi tanácskozáson, amelyet a hazai turisztikai cégek képviselőivel folytatott az ágazat fellendítésének és népszerűsítésének a szükségességéről, arról beszélt, hogy fel kellene építeni egy új hazai turisztika brandet, ki kellene alakítani az ország márkastratégiáját a turizmus terén, és kijelentette, hogy kell egy új jelkép: ami lehetne például egy birka. Ami szerinte egy nemzeti szimbólumot, a Miorita balladát jelképezhetné. (Erről egyébként a turisztikai cégek képviselőinek az volt a véleménye, hogy maga a ballada azért is rossz elképzelés, mivel pesszimista hangulatú, ráadásul arról szól, hogyan törnek egymás életére a pásztorok.)
A miniszter ötlete tehát „kiverte a biztosítékot”, majd a sajtó faggatózására Dobre magyarázkodott, hogy más országok is sikeresen használnak hasonló állatos szimbólumokat: a franciák jelképe a kakas, a spanyoloké a bika, a hollandoké tehén – akkor miért ne lehetne a románoké egy birka? És valójában nem akármilyen birka, hanem a balladai Miorita, egy nemzeti szimbólum, a románság történelmének a része, amelyet a miniszter nem szégyell, hanem éppenséggel büszke rá. Azt is pontosította, hogy nem kérte a jelenlegi levél jelképnek a lecserélését, hanem egy új ötletről beszélt csupán, arra kérve a turizmusban dolgozókat, hogy adjanak ötleteket a készülő turisztikai tájékoztató füzetek elkészítéséhez.
Sorin Grindeanu miniszterelnök is kénytelen volt hozzászólni a birkaturizmus-vitához, kijelentve kedden, hogy nem lehet lecserélni a jelenlegi turisztikai jelképet, a levelet. (Ismeretes a levél jelkép története is, amelyet még Elena Udrea minisztersége idején terveztek, és amely akkor szintén nagy vitát váltott ki egyrészt a rá fordított nagy kiadás miatt, másrészt mert lemásolták.) Ennek oka, hogy a jelenlegi jelképet egy európai uniós terv alapján készítették, amely 2020-ig érvényes, ha ezt megszegnék, közel egy millió eurót kellene fizetniük. A miniszterelnök nem kívánta értelmezni a mezőgazdasági miniszter birkapárti megjegyzését sem, aki felkarolta az ötletet azzal a megjegyzéssel, hogy „a juh egy élő szobor”.
Visszatérve a turizmushoz: ez az ágazat ténylegesen segíthetne gazdaságilag is az országon, ehhez azonban továbbra és további fejlesztésre, beruházásra, több komolyságra, igazi koncepcióra lenne szükség. Valóban hasznos lenne egy gyakorlatba ültethető stratégia, hogy egyrészt itthon kínáljon csábító szolgáltatást a családoknak üdülésre, másrészt feltornázza az országot az ide látogató külföldi turisták statisztikai listáján. Mert valójában egyikben sem jeleskedik az ágazat. Az üdülni vágyók valamivel több mint fele, 53 százalék a hazai turizmust választja, 47 százalék ellenben külföldi helyeket keres, a legkedveltebb Görögország, majd Olaszország, Spanyolország, a városok tekintetében pedig London a leglátogatottabb, ezután Rómába, Madridba, Párizsba és Barcelonába utaznak legszívesebben a hazaiak. Külföldről egyes statisztikák szerint két és félmillió turista látogatott hozzánk, míg a szomszédos Bulgáriába nyolc millió – mert turisztikai ajánlataik nem csak jobbak, hanem olcsóbbak is, állítják sokan. Talán jelkép, brand helyett egyelőre a statisztikai adatokon lehetne gondolkozni. A birka a megmondhatója…
