Beszélgetőest az Ősvigasztalás rendezőjével
„Tamási elsősorban novelláinak sajátossága és szépsége miatt áll közel szívünkhöz. Óvatos gyanakvással figyeltem a színdarabszerző Tamásit. Színpadi alkotásaiban nem a párja nincs székely világot éreztem, hanem azt, ami mögötte van” – hangzott el Szabó Zsolt, az esemény házigazdájának bevezetőjében.
Tamási korát megelőzve a modern magyar dráma azon lehetőségét villantotta fel az Ősvigasztalásban, amely a világirodalom olyan fontos műveinek hangulatához és mondanivalójához hasonlítható, mint Federico García Lorca Vérnásza – magyarázta az eseményen Béres László, hozzátéve: Tamási Áron színműveit félreértelmezték, drámái meghaladták a kort, amelyben keletkeztek. „Nem tudták megfelelő módon interpretálni, mivel ezek a darabok próbatétel elé állították mind a társulatokat, mind a rendezőket. Tamási olyan színházat akart, amelyre akkor még nem álltak készen a társulatok. (…) Az Ősvigasztalás által Tamási másfajta színház lehetőségét kínálta fel, ahol a valóságot és nem az igazságot akarja elénk tárni” – fogalmazott Béres László, majd Radnóti Zsuzsa színikritikust idézte, aki szerint „Tamási ezen darabja a modern magyar dráma lehetőségét testesítette meg”.
Béres László elmondta: Tamásira hatottak az 1920-as évek Amerikájában észlelt színházi hatások, ezért az Ősvigasztalást színházújító szándékkal írta meg. Újító szándékának később keletkezett színházi vitairatában is hangot adott. „Játékstílusa nem a realista játékmódhoz közelít, hanem az egyházi liturgikus énekekhez hasonlít. A lét ősi, alapvető kérdéseiről szól, amelyek ma is léteznek. Ma ezt a darabját tartják a legizgalmasabbnak” – tette hozzá.
Béres László 2017-ben már megrendezte az Ősvigasztalást a békéscsabai színházban, 2018-ban pedig Kaposváron állította színpadra Tamási Énekes madár című művét stúdió-előadásként. A rendező megjegyezte: Tamási mondanivalóját az anyaországi színházakban is a nem anyaországból származó színészek értik a legjobban.
„Bennem az Ősvigasztalás megrendezésének gondolata már a Hegedűs a háztetőn című előadás próbái során megfogalmazódott. Úgy véltem: Bogdán Zsolt színművész jó Csorja Ádám lehet, így három évvel ezelőtt javasoltam Tompa Gábornak színpadra állításra ezt a művet” – emlékezett Béres László, hozzátéve: számára az Ősvigasztalás Isten és a megváltás kereséséről is szól. Elmesélte, hogy az általa rendezett békéscsabai Ősvigasztalást megtekintette Budapesten Basilides Aliz, Tamási Áron harmadik felesége, aki az előadást követően tetszését fejezte ki Béres László rendezése iránt.
Színpadi rendezéseiről Béres László elmondta: olyan előadásokat igyekszik színpadra állítani, amelyek élményt nyújtanak a nagyközönségnek. Nincsenek műfaji kötöttségei, hiszen rendezett már bábelőadást, színdarabot és operát is. „Egy dolgot megtanultam: színházat a nézőnek »kell csinálni«, magas szinten, de közérthetően” – fogalmazott Béres László.
Arra a kérdésre, hogy rendezőként mennyire segíti őt, hogy elvégezte a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia szakát, a meghívott azt válaszolta: megtanult olvasni a sorok között, ez pedig hozzájárul a színházi szövegértelmezés gördülékenységéhez, hiszen fontosnak tartja, hogy rendezései során ne változtasson a darab szellemiségén, eredeti mondanivalóján.
A beszélgetés során megtudtuk: Béres László anyai ágon kolozsvári származású, gyerekkorában sokat focizott a kétágú református templom mögötti udvaron, egyetemistaként pedig hosszabb ideig lakott a Rákóczi úton. Jövőbeli terveiről a rendező elmondta: Szatmárnémetiben Petőfi művét, A helység kalapácsát fogja rendezni, ezenkívül Zentán I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszaka című színművét, Sopronban pedig rockoperát állít színpadra, amely Petőfi A hóhér kötele című regényéből ihletődött.
Borítókép: Béres László az Ősvigasztalás bemutatóját megelőző sajtótájékoztatón. Fotó: Biró István
