Levegőminőség az EU-ban: Románia és Kolozsvár sereghajtó
Borítókép: ROHONYI D. IVÁN
Tizenhat. Ennyi napja méri a kolozsvári levegőt az egyik legforgalmasabb belvárosi helyszínen, a Deák Ferenc utcában a Declic online kampányszervezet által felállított „kampánytüdő”, amit pénteken mutattak be helyszíni sajtóértekezlet keretében, és ami megmutatja, mi történik az emberek tüdejével, ha rossz minőségű levegőben kénytelenek élni. A szervezet önkénteseinek adományaiból, különféle szakemberek három havi munkája nyomán létrehozott kezdeményezéssel a lakosságot próbálják érzékenyíteni a levegőszennyezéssel kapcsolatosan, amely annál veszedelmesebb, hiszen nem azonnal öl, hanem fokozatosan betegít meg, csorbítja életminőségünket és rövidíti le az élettartamunkat. Nem teljesen leküzdhetetlen problémával szembesülünk, megfelelő stratégiával megelőzhető és ellensúlyozható a levegőszennyezés, ehhez viszont elsősorban arra van szükség, hogy valós adatokkal rendelkezzünk a helyszínekről, településekről, és ezek alapján megfelelő tervet dolgozzanak ki a hatóságok. Az adatokhoz pedig a levegő minőségét mérő hálózatra van szükség, amit európai uniós támogatással már 2020 szeptemberében be kellett volna üzemelnie a román kormánynak, de még most, szinte egy évvel később is csak a folyton halogatott közbeszerzési eljárásnál tartunk.
A kolozsvári civil szféra nem tétlenkedik: adományokból kéttucatnyi levegőszenzort vásároltak, amelyeket buszmegállókban kívántak felszerelni, az InfoTrafic rádióval történt megegyezés alapján, annak már létező infrastruktúráját (áramellátás, internetkapcsolat) használva. A városháza viszont, akihez többnyire csak a formalitás kedvéért szükséges jóváhagyásért fordultak, válaszként sem elutasítást, sem engedélyt nem adott, hanem …részletes leírását az önkormányzatnak a levegőminőség javítását célzó ötéves tervéről. Az a terv viszont a környezetvédők szerint könnyen értelmetlennek bizonyulhat, hiszen a négy (!) kolozsvári hivatalos levegőminőség-mérő állomás elavult, hiányosan működő műszerei által szolgáltatott – és az előbbiek okán nem megbízható, nem teljes – adatok alapján született, ami viszont nem kínál reális képet a valós helyzetről.
Kolozsvári értékek pénteken 14 órakor – itt még aránylag tiszta a levegő. A PM2,5 éves átlagértékhatára 10 μg/m3, 24 órás limitje 25 μg/m3.
Kolozsváron küldőpapírral három tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulhatunk egészségügyi problémáinkkal – mutatott rá a pénteki sajtóértekezleten a három tüdőgyógyász egyike, Bogdan Mincu, aki szerint látványosan alulbecsült adat a napi 63 haláleset, hivatalos statisztikákkal ugyanis nem rendelkezik Románia. A doktor hangsúlyozta, hogy a szennyezett levegő súlyosbítja a krónikus betegségeket, az asztmát, krónikus köhögést, magzati születési rendellenességek kialakulásához vezet, az emberi szervezet szinte minden szervét súlyosan érinti. Mindeközben rendkívül alacsony a lakosság tudatossági szintje a levegőszennyeződés tekintetében, ezen kellene változtatni, az orvos szerint lakótelepenként kellene mérni a levegő minőségét.
A húszperces sajtóesemény ideje alatt a ventillátorokkal, szűrőkkel, felszerelt szenzortábla a megengedett maximális ötvennél folyamatosan magasabb (62, 74) szennyeződési szintet mutatott, pedig egy kevésbé forgalmas napszakban érvényes adatokat mutatott, pénteken 11 óra körül, nem csúcsidőben.
Az emberek életminőségének javítása érdekében a hatóságok kénytelenek kezdetben agresszívnek tűnő intézkedéseket foganatosítani, mint például a szennyező járművek kitiltása a városközpontból, ezek pedig nem népszerű intézkedések, ezért a politikum ódzkodik bevezetésüktől – fejtette ki az Egészségfigyelő (Observatorul de sanatate) aktivistája, Stefan Voinea. „Pedig egy euro 4-esnél gyengébb kibocsátású jármű annyit szennyez, mint ezer euro 6-os” – fogalmazott hangsúlyozva, hogy a kolozsvári önkormányzat szintjén is túl nagy a különbség a marketing és a valóság között. „A polgármester azt állítja, hogy öko, nem ego érvényesül, ám konkrét javaslataink alkalmával – mint például a független szenzorok felszerelése – bebizonyosodott, hogy a cselekedetek és az általa közvetített ökoüzenet között nincs vagy csak nagyon kevés összefüggés létezik.”
Még a kevés adat birtokában is uniós szinten Romániában az egyik legnagyobb a PM2,5 éves átlagos mennyisége a levegőben (16,4 μg/m3), ennél már csak Bulgáriában (19,6 μg/m3) és Lengyelországban (19,3 μg/m3) súlyosabb (2019-es adatok) – az uniós átlag 12,6 μg/m3. A PM10 esetében sem állunk jobban: Horvátország (30,9 μg/m3), Bulgária (30,4 μg/m3) és Görögország (27,5 μg/m3) után Romániában a legmagasabb, 25,6 – az uniós átlag 20,5 μg/m3.
Kolozsváron 2018-ban a PM2,5 éves átlagmennyisége 16,93 μg/m3 volt, a PM10-é 27,19, a nitrogéndioxidé pedig 47,23. A belvárosban péntek reggel 8 órakor 38,19-es NO2-értéket mértek, 9 órakor 40,76-ost. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves határértéke a PM2,5 esetében 10, a PM10 esetében pedig 20 μg/m3.
Közel 23 ezren kérik a minisztériumot, hogy lépjen FOTÓ: DECLIC
Egy több mint négyszáz európai városra kiterjedő tavalyi tanulmány szerint a vizsgált romániai városokban főleg a PM2,5 és/vagy a PM10 értékei haladják meg a „megengedett” legfelső határt, de Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron ezekhez még magas NO2-szint is társul. Nálunk különösen aggasztó az NO2 szennyezés (a WHO szerint magas kockázatú rákkeltő anyag), a nitrogéndioxiddal leginkább szennyezett öt európai város közül három romániai: Athén és a portugáliai Portó után sorrendben Bukarest, Kolozsvár és Brassó.
A Kolozsváron felállított utcai tüdő húsz nap alatt szinte feketére fog változni, ilyen az emberek tüdeje is – hangsúlyozták a sajtóértekezlet részvevői. A szerkezet a PM2,5 és PM10-es mikrorészecskék mennyiségét méri, az eredmények a declic.ro honlapon követhetők. A minisztériumi nyomásgyakorlás érdekében egy évvel ezelőtt online petíciót kezdeményeztek, amit eddig közel 23 ezren írtak alá, ez is elérhető a Declic honlapján. Tavaly decemberben hivatalos levegőminőség-szenzorokat szereltek fel Bukarestben, Brassóban és Jászvásáron, amelyek közvetlenül az Európai Bizottság szenzorhálózatához kapcsolódnak és küldik a valós idejű adatokat. További tíz romániai város vár a bekapcsolódásra. A petíció ezeket szorgalmazza, valamint a berendezések működtetésének biztosítását az időnek legalább a 85%-ában. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a tüdőrák okozta halálesetek 29, a sztrók okozta halálesetek 24%-áért a levegőszennyezés okolható, amely ugyanakkor jelentősen befolyásolja a demencia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. „Amikor tudjuk, hogy halálos veszély fenyeget, akkor követelni fogjuk, hogy történjen valami.” – hangzott el a köztéri sajtóértekezleten. A halálos veszélyben pedig már nyakig benne vagyunk.
Kolozsváron jelenleg négy hivatalos levegőmérő berendezés működik, közülük csak kettő méri a PM10 részecskék mennyiségét (elérhető a calitateaaer.ro honlapon), de jóval több nemhivatalos szenzor adataihoz férhetünk hozzá például a cluj-napoca.aqi.eco honlapon, országos adatokat láthatunk a stropdeaer.aqi.eco oldalon, és nemzetközi adatokat az opensensemap.org honlapon.
