A sztirol polimerizációjával kinyert polisztirol felhasználása sokrétű, világítástechnikai elemek, burák, optikai lencsék, prizmák, tükrök, fóliák, dobozok, üreges testek, flakonok, hordtáskák, ragasztószalagok, illetve, habosított formájában, hőszigetelő anyagok gyártásában egyaránt használják. Az alapanyagként használt sztirol egy petrolkémiai termék, amit az etilbenzol katalitikus dehidrogénezésével a Földön évi 27 millió tonna mennyiségben állítanak elő. Mindez nehézfémek jelenlétében, energiaigényes eljárással, 500 °C-os hőmérsékleten történik.
A 2014-ben első alkalommal sikerült glükózból génmódosított, rekombináns Escherichia coli baktériumok segítségével, biotechnológiai fernentáció révén sztirolt létrehozni. A folyamat egyik kulcsenzime a ferulasavdekarboxiláz (FDC1), amely a fermentáció során keletkező fahéjsavat sztirollá alakítja.
A tanulmányt jegyző BBTE-s vegyész kutatócsapatnak sikerült kiterjesztenie az FDC1 enzim alkalmazhatóságát egyéb, ipari érdekeltségű sztirolszármazékok környezetkímélő, zöldkémiai előállítására. Rekombináns géntechnológia segítségével mind a natív, mind az általuk előállított mutáns géneket egy fehérjetermelő bakteriális gazdasejtbe helyezték. Az így nyert, FDC1 enzimeket termelő sejtek számos nem természetes sztirolszármazék biotechnológiai előállítására nyújtottak lehetőséget.Ezeknek a származékoknak a jövőbeni ipari alkalmazása hozzájárulhat a fenntartható és zöld vegyipari fejlődéshez. A reakciók enyhe körülmények között, vizes közegben, alacsony, 30–370C-os hőmérsékleten, légköri nyomás alatt, nem patogén biokatalizátorok jelenlétében játszódnak le. A katalizátorokat fermentáció útján, olcsó módszerekkel nyerik ki. Ezen kritériumok alapján a folyamat megfelel a modern zöld kémia összes követelményének.
