Olvashattunk egy jelentést is, amit állítólag Pahonțu írt saját kezével, és csak hüledeztünk, milyen helyesírási hibákat vétett fiatalon egy ilyen magas rangba került vezető. Kiderítették azt is, hogy a kormányőrség vezetője több évtizeddel később állítólag plagizált doktori dolgozatában. (Olvasva Pahonțu jelentését, immár senkit nem lepett meg ez a fejlemény… – szerk. megj.) Nem ő az első és nem is az utolsó, aki elkövette ezt a rendszerszintű nagy becsapást, hiszen hivatalnokok, állami tisztségviselők és politikusok tömkelege szerezte meg a doktori címet azért, hogy részesüljön a törvény által biztosított doktori pótlékban. Ez főleg azoknak fájdalmas, akik valódi és értékes kutatási munkával, becsületesen szerezték meg a címet. Ma már oda jutottunk, hogy egy doktori cím hallatán a lakosság többsége elkezd mosolyogni, főleg ha ezt a címet az illető hazai egyetemen szerezte meg. Az már csak a hab a tortán, hogy kiderült: Pahonțu fizetése az államfőének a többszöröse, illetve állítólag soha nem kérte az átvilágítását a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), noha a törvényes előírások szerint köteles lett volna.
Mindez azért volt lehetséges, mert világos, hogy Pahonțu a rendszer egyik kegyeltje, akinek sok minden meg van engedve, s ennek cserében ő is hűségesen szolgálja a rendszert. Visszatetsző volt, ahogyan Nicușor Dan államfő gyorsan megvédte a kormányőrség vezetőjét, sokaknak eszébe juttatva azt az elnöki kijelentést, amit a vezető ügyészek és bírák kinevezése kapcsán tett Dan: ő ezerszer többet tud az igazságszolgáltatási rendszerről, mint bírálói, s ezzel le is zárta a vitát.
Az elnök és Pahonțu viszonya azért is érdekes, mert korábban felmerült annak a gyanúja, hogy az elnök a kormányőrség vezetőjének jelenlétében folytatott informális politikai megbeszéléseket. Gyenge lábakon áll Nicușor Dannak az az érvelése is, hogy a kormányőrség nem minősül titkosszolgálatnak, hiszen ez a hivatal minősített információkkal dolgozik, minden bizonnyal sokat tud a politikusokról, akik valaha megfordultak a hatalom közelében.
Ezek után hüledezve olvashattuk az AUR-nak azt a törvénytervezetét, amely arra kötelezné az állami intézményvezetőket, hogy csókolják meg a román zászlót, az iskolai oktatásban visszavezetné a román himnusz éneklését és még egyéb cifra, agyament nacionalista, perverz vágyálmokat tartalmaz. Ostoba emberek elképzeléseinek a gyűjteménye ez a jogszabály. Szerzői azt hiszik, hogy törvényerővel, kötelezéssel hazaszeretetre lehet nevelni a fiatalságot és az állampolgárokat. Fejletlen országokban van erre elég példa, de a civilizált Nyugat-Európában meglehetősen furcsa javaslat. Fel kell készülnünk arra, hogy előbb-utóbb elárasztanak az ehhez hasonló, felháborítóan színvonaltalan és diktatórikus rendelkezések, hiszen minél közelebb kerül a hatalomhoz az AUR, annál inkább elszaporodnak az ilyen kezdeményezések. Márpedig elég világosan körvonalazódni látszik: ideig-óráig ki lehet bekkelni, hogy a szuverenisták ne kerüljenek hatalomra, de a végtelenségig nem tudja elkerülni az ország ezt a sorsát, hiszen a fősodratú pártok olyan gyenge alternatívát biztosítanak, hogy kézenfekvőnek látszik a széles tömegeknek a hatalom átengedése az AUR-nak.
Kilelt a hideg akkor is, amikor az elnök a Nemzeti Katedrálisban ortodox fiatalok előtt az „egészséges nacionalizmusról” beszélt. Az elnök megpróbálta kiköszörülni a csorbát tegnap az Euronews-nak adott interjúban, de ez a magyarázata is haloványnak tűnt. Kifejtette, hogy akár a patriotizmus szóval is kicserélhető a nacionalizmus fogalma. Mindez csak megerősíti, hogy az elnök keveset olvas, és nem tudja, hogy a nacionalizmus soha nem lehet szinonimája a hazafiságnak.
A hétvégén nem kapott ugyan nagy figyelmet, de kiderült, hogy Raed Arafat immár vádlott lett abban a „helikoptercsempészet” ügyben, ami inkább megmosolyogtató. De ha komolyan belegondolunk abba, hogy az igazságszolgáltatás képes összegrundolni ilyen aktákat, az nagyon lesújtó. Számunkra nem újdonság mindez, hiszen láttunk már sok olyan aktát, ami nem állt meg a lábán, de mindig reménykedünk, hogy a változások, ha lassan is, de zajlanak az igazságszolgáltatásban. Ez az ügy viszont azt mutatja, hogy ezek a változások vagy csigalassúsággal mennek végbe, vagy ellenkezőleg, visszafejlődés érhető tetten. Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (DSU) vezetőjét azzal vádolják, hogy intézményvezetőként behozott külföldről egy helikoptert, amiért az intézmény nem fizetett áfát. Ilyenkor az a benyomása a szemlélőnek, hogy az ügyészek túl sok fantáziát csempésznek be munkájukba. Vagy inkább szakmaiatlanságot…
S hogy a kép teljes legyen, megtudhattuk azt is, hogy az ókirályságbeli Dăbuleni-ben, a görögdinnye hazájában egyre jobban érzik magukat az egzotikus gyümölcsök, hiszen egyesek már banántermesztésbe kezdtek évek óta. Immár szó szerint is elmondható, hogy banánköztársaságban élünk.
