Az a feladatunk, hogy mindenhol jelen legyünk

A Z generáció hagyományos médiafogyasztásáról szóló beszélgetés meghívottjai (balról jobbra): Szabó-Kádár Henrietta, Nagy Enikő, Mihálykó Tihamér, Birtalan Albert és Balázs Bence (Fotó: Kommunikációs Napok/Gergely Attila)
A Z generáció hagyományos médiafogyasztásáról tudtunk meg többet a Kommunikációs Napok második napján. A beszélgetés meghívottjai Birtalan Albert (Kolozsvári Rádió), Mihálykó Tihamér (Perspektíva diáklap), Balázs Bence (Szabadság napilap) és Nagy Enikő (Erdély TV) voltak, a moderátor szerepét Szabó-Kádár Henrietta újságíró töltötte be.

SZABÓ BERNADETT

Az esemény kezdetén Szabó-Kádár Henrietta elmondta, a beszélgetésre készülve Guld Ádám, A Z generáció médiahasználata című könyvét böngészte, amelyben a szerző elkülönít gyors és lassú műfajokat. A gyors műfajba olyan tartalmakat sorol, amelyek könnyen elérhetők, gyorsan fogyaszthatók, ilyenek például a mainstream, kommersz filmek, a pop-, rockzene és a street art is. A lassú műfajok nehezebben elérhető, nehezebben fogyasztható tartalmak, több időbe és energiába telik, amíg ezeket a fogyasztó feldolgozza. A kötet szerint a Z generáció a gyors műfajú tartalmakat kedveli, emellett a vizualitás, a fotós, videós anyag nagyon fontos számukra.

Az első kérdés arra irányult, hogy a hagyományos média hogyan tud a Z generáció vizualitásához, információigényéhez felzárkózni. Ennek kapcsán Balázs Bence elmondta, ez a feladat a nyomtatott sajtó esetében elég nehéz, de igyekeznek a „látványosságra” törekedni, például azáltal, hogy a cikkeket képekkel látják el. „Ez nem mindig sikerül, mert az újságíró olyan fajzat, ami általában írni szeret” – mondta a Szabadság főszerkesztő-helyettese. 

Birtalan Albert úgy véli, esetükben más a helyzet, közszolgálati rádió lévén nem kell web­oldalakra sűríteni a tartalmat, amit át akarnak adni. A Kolozsvári Rádió munkatársa arról is mesélt, amikor Tusványoson elindultak a tüntetők és ő bekerült az egész esemény közepébe. A közvetítés a rádió Facebook-oldalán félmilliós – a Kolozsvári Rádió történelmében a legnagyobb – elérést hozott. Elmondta, segítség az is, hogy hangokkal, effektekkel, lehet játszadozni. Amikor rövid bevágásokat tesznek be híres megszólalóktól, azt úgy fűszerezik, hogy a hallgató felkapja rá a fejét. 

Mihálykó Tihamér szerint – mivel nincs más opciója a Perspektívának – fontos, hogy a nyomtatott termékkel minél több személyt elérjenek. Elmondta, kihívás a közösségi médiába a friss cikket kitenni, mivel annak a két mondatnak, amivel az anyagot népszerűsítik, frappánsnak és látványosnak kell lennie, hogy az olvasót odacsalogassa. 

Nagy Enikő szerint az Erdély TV esete szerencsésnek mondható, mert a megalakulást követően már videós tartalmakat is gyártottak, illetve időben észlelték, hogy a médiafogyasztási szokások gyorsan változtak. 2010-ben már aktívak voltak Facebookon, utána Instagramon is, ezzel párhuzamosan pedig két YouTube-csatornán működnek, az egyiken a magazinműsoraik, podcastok, másikon csak a híradó érhető el. Az elmúlt hónapokban TikTokon is jelen voltak, ami Nagy Enikő szerint nagy lépés. Hozzátette, a szerkesztőség számára az elsődleges szempont az erdélyi magyarok tájékoztatása azokról a dolgokról, amelyek körülöttük zajlanak. Ehhez kell megtalálniuk azt a platformot, ahol a legsikeresebben tudnak tájékoztatni. Elmondta, a Z generációt TikTokon sikeresen elérik. Úgy fogalmazott, az Erdély TV az egyik legnépszerűbb sajtóorgánum Erdélyben: „Facebookon több mint kétszázezer követővel rendelkezünk, TikTokon is már van huszonkilencezer-kilencszáz, a követőszám egyre nagyobb lesz, aminek nagyon örülünk” – mondta Nagy Enikő.

A következő kérdés a fiatalok visszajelzésére tért ki. 

Mihálykó Tihamér elmondta, a Perspektíva esetében a fiataloktól nem érkeznek konkrét visszajelzések, inkább a megosztásokat, megtekintéseket számítják visszaigazolásnak. Hozzátette, volt, hogy az egyik cikkben szereplő személy hírneve miatt a bejegyzés alá negatív hozzászólások érkeztek, de az írást rengetegen elolvasták és vitáztak a kommentszekcióban – ez pedig növelte a megtekintésüket.

Balázs Bence szerint a Szabadság esetében jelentős a fiatal olvasók száma, viszont mivel az idősebb generáció veszi a fáradságot a kommentelésre, nagyobb a hangjuk, mint a fiataloknak. Hozzátette, a fiatalok leginkább lájkkal fejezik ki a tetszésüket. 

A helyzetet hasonlóan látja Birtalan Albert is, úgy gondolja, hogy a Kolozsvári Rádiót hallgató fiatalok – akik reagálnak az adásokra – elsősorban a társadalmi problémákat boncolgató műsorokra érzékenyek. 

Szabó-Kádár Henrietta arra is kíváncsi volt, hogy való-e a Z generációnak a hagyományos média. Az Erdély TV munkatársa úgy fogalmazott, nem várhatják el a fiataloktól, hogy menjenek haza és mindennap hét órakor kapcsolják be a híradót, de ettől függetlenül élő Facebook-közvetítésben vagy TikTokon elérhetik őket. Elmondása szerint a hagyományos médiának az a nagy feladata, hogy mindenhol jelen legyen.